Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1990 (17. évfolyam)

1990 / 2. szám - Nagy Miklós - Póti László: Demokrácia és reform Európa keleti felében

NAGY MIKLÓS — PÓTI LÁSZLÓ

Demokrácia és reform Európa keleti felében (Előszó)

A Külpolitika tematikus száma korszakot záró és az egész térséget érintő sorsforduló pillanatában kerül a T. Olvasóhoz. 1989—1990-ben robbanás- szerű változások sodorták el az öröknek hitt rendszereket, Közép- és Délkelet-Európában a demokratikus jogállamok létrehozásának igénye elemi erővel tört felszínre. Az egyes országok politikatörténetéről közreadott tanulmányaink, Fülöp Mihály által koordinált kutatásaink a demokratikus átalakulás, a reformkísérletek előzményeit vizsgálják: az 1944—1947 közötti újraindulást, a Sztálin halála utáni olvadást, a magyar és a lengyel próbálkozást a sztálini modell keretéből való kitörésre, a prágai tavaszt, a magyar gazdasági reformot, a Charta 77 mozgalmát, a Szolidaritás útját, a peresztrojka és a glasznoszty szovjetunióbeli kialakulását. Elöljáróban — a teljesség igénye nélkül —- a nagyhatalmak közötti érdekösszeütközéseknek és megegyezéseknek a térség államainak mozgásterére gyakorolt hatását, a hruscsovi próbálkozásokat, a Brezsnyev-kor- szak fő dilemmáját és az utána következő politikai átalakulás irányát vázoljuk fel, a demokratikus változások egész térségre jellemző vonásait foglaljuk össze.

Nagyhatalmi együttműködés vagy Európa feloszlása

Európa felszabadítása a sztálingrádi győzelemmel s — 1943 nyarán — az olaszországi partraszállással kezdődött. A három szövetséges nagyhatalom, a Szovjetunió, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia eredetileg nem Európa érdekszférákra történő felosztását készítette elő, hanem 1943 őszétől, a londoni székhelyű Európai Tanácskozó Testület (EAC) létreho3