Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1990 (17. évfolyam)
1990 / 1. szám - KÖNYVEKRŐL - Rathmanné Túry Mária: Paul Luif: Semlegesek az EK-ba? A nyugati-európai integráció és a semleges államok
A következő években — tűnik ki a könyvből — politikai és hadászati viták között fognak formálódni az új szovjet biztonságpolitika részletei és lesz megismerhető közelebbről a Varsói Szerződés viszonya az alternatív koncepciókhoz. Tény azonban, hogy az alter- hatív biztonság gondolata — ellentétben a korábbi évtizedekkel — 1987 óta szerepel a Varsói Szerződés napirendjén. A Varsói Szerződésről és a Szovjetunió katonai-politikai álláspontjáról még számos könyv fog Nyugaton megjelenni. Gerard Holden munkája — ha nem is értek egyet minden megállapításával — mérceként szolgálhat abban, hogy miként lehet alapos tudományos feldolgozását adni ennek a nehezen kutatható témakörnek, minimálisra csökkenteni a spekulatív következtetéseket, eligazodni a hiányos vagy éppen egymásnak ellentmondó információk között. Dunay Pál PAUL LUIF: Semlegesek az EK-ba? A nyugateurópai integráció és a semleges államok (Neutrale in die EG? Die westeuropäische Integration und die neutralen Staaten. Informationen zur Weltpolitik) Österreichisches Institut für Internationale Politik, Laxenburg, Wilhelm Braumüller Universitäts-Verlagsbuchhandlung, Wien, 1988. Egy jelképessé vált dátum: 1992 — az európai nagy belső piac akkorra tervezett kialakítása — jegyében zajlanak ma számos országban az „Európa-viták”. Az egységesülő Európa képében jelentkező kihívás különösen nehéz döntési helyzetbe hozza azokat az országokat, amelyek semmiképpen sem akarnak kiszorulni az integrációból, de sajátos helyzetük, adottságaik következtében az Európai Közösséghez való kapcsolódásuk számos problémát vet fel. Az európai integrációs folyamat egyes történelmi állomásain különösen élesen vetődött fel a semleges országok számára az integrációs alternatívák megítélése, érdekeik és lehetőségeik mérlegelése. Ausztria számára az ötvenes évek végétől a felzárkózási stratégia, a megkésett modernizáció, az „Európához való visszatalálás” kulcskérdése volt, hogy utat találjon a nyugat-európai integrációhoz, majd az EFTA létrehozása után előmozdítsa a Közös Piac és az EFTA közti „hídverést-’. így a hetvenes évek elejéig az osztrák külpolitikában kiemelt szerepet játszott az Európa-politika. A semleges EFTA-országok 1972-re érték el a szabadkereskedelmi egyezmény megkötését az Európai Gazdasági Közösséggel; ez Auszt160
