Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1990 (17. évfolyam)
1990 / 1. szám - KÖNYVEKRŐL - Rathmanné Túry Mária: Paul Luif: Semlegesek az EK-ba? A nyugati-európai integráció és a semleges államok
ria számára megfelelő feltételeket biztosított a közös piaci országokkal egyre bővülő kereskedelmében. A következő évtizedben az osztrák külpolitika orientációja szélesebb sávot fogott át, és súlypontjai időközben módosultak, 1983—1984-től azonban újra erősebb hangsúlyt kapott az Európa-politika. 1989-ben Ausztria belpolitikai életét egyértelműen az „Európa- vita” uralta. A nagykoalíció mindkét pártjában vitán felül áll, hogy Ausztriának szorosabban kell kötődnie az európai integrációs folyamatokhoz, nem szakadhat le attól a műszaki-technológiai fejlődéstől, amely a legfejlettebb államokban végbemegy, s nem szorulhat ki a jövendő európai „nagy belső piacról”. Az Európai Közösséghez való kapcsolódás lehetséges módja tekintetében azonban megosztott a közvélemény, és a témáról a politikai erők élénk vitákat folytatnak. Az Osztrák Néppárt hirdette meg „Európa évét”, s politikai akcióinak középpontjába állította, hogy az ÖVP mint „Európa-párt” fogja visszavezetni Ausztriát Európába: azaz teljes jogú EK-tagságot akar elérni. Vranitzky kancellár viszont azt az álláspontot képviselte, hogy Ausztria — történelme alapján — csak egy átfogó Európa-fogalmat alkalmazhat; s az EK-hoz való viszonya nem kevéssé azon fog múlni, hogy a válaszúira került Európai Közösség milyen irányba indul: a koncentráció erősítését, avagy a kívülálló partnerek felé nyitást, egy szélesebb európai gazdasági térség megteremtését választja. A semleges országok elemi érdeke, hogy együttműködjenek az utóbbi folyamatban. Az osztrák szakmai viták és publikációk túlnyomó többsége az Európa-vitában a gazdasági és nemzetközi jogi vonatkozásokat elemzi és vitatja. Az Európai Közösség majdani belső piacának lehetséges gazdasági hatásait próbálják felmérni, költség—haszon elemzéssel, az előnyök és hátrányok egybevetésével mérlegelik Ausztria esetleges EK-tagságának várható következményeit. A másik örök téma a semlegesség értelmezése. A vélemények élesen ütköznek abban a kérdésben, hogy lehetséges-e a nyugateurópai integrációnak egy olyan fejlődési változata, amely akceptálni tudná a semleges országok sajátos kötelezettségeit, s az Európai Közösség alakulhat-e ilyen irányba? A laxenburgi Österreichisches Institut für Internationale Politik ■— hagyományainak megfelelően — összehasonlító politológiai elemzést publikált a témában. Az intézetben korábban folyt összehasonlító vizsgálatok a kis államok európai szerepére irányultak, az osztrák pozíciókat szélesebb nemzetközi kontextusban elemezték. Az Informationen zur Weltpolitik sorozatban 1988 decemberében jelentette meg a luxenburgi intézet Paul Luif tanulmányát, amely há161
