Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1990 (17. évfolyam)

1990 / 1. szám - JOG ÉS NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK - Kardos Gábor: Puha egyezmények a nemzetközi kapcsolatokban

bizonyos tételnek az elfogadásától teszi függővé”1 — írja Herczegh Géza. Ebből következik a normatív parancs bizonytalanságának nagyszámú esete.

Ami a jogilag nem kötelező dokumentumokat illeti, a névválasztás terén a helyzet nehezebb. A nem kötelező jog, illetve egyezmények kifejezés contradictio in adiecto, a de facto egyezmények szóhasználattal az a baj, hogy nem a megállapodás normatív karakteréből indul ki, mert a döntő különbség nem a jog és a tények, hanem a kötelezettség jellegében van — írja Boethe. Javaslata első közelítésben: nem jogi, illetve jogon túli normák. Tanulmánya végén azonban visz- szatér ehhez a kérdéshez és a politikai normák kifejezését használja etimológiai alapon, a polis eszméjéből kiindulva.! Ez az értelmezés azonban nem általános, nem tükröződik a hétköznapi szóhasználatban és furcsa lenne, mondjuk az OECD-irányelveket politikai normáknak nevezni. Beszélhetnénk pszeudo-jogi kötelezettségeket létrehozó egyezményekről is, ami viszont nyelvhasználati szempontból aligha lenne megfelelő, így beleesve ugyan a contradictio in adiecto hibájába, nem kötelező megegyezésekről vagy puha egyezményekről beszélünk.

a) A névháborúról a jogtudományban lásd Mádl Ferenc: összehasonlító nemzetközi magánjog — A nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga. Budapest, 1978. 228—230.1.

b) R. R. Baxter: International Law in „Her Infinite Variety”. 1CLQ, 1980. október. 556. 1.

c) P. Weil: Towards Relative Normativity in International Law. AJIL, 1983. július. 414—415. 1.

d) Bruhács János: A nemzetközi szerződések jogának változásai. Studia Iuridica (Pécs) Jubileumi Tanulmányok. 1985. 55. 1.

e) R. j. Dupuy: Droit declaratoire et droit programmatoire: de la coutüme sauvage á la „soft law”. SFDI Colloque de Toulouse. Paris, 1975. 132. 1.

f) In Hague Academy of Internatinal Law. Colloquim 1973. The Protection of En- viroment and International Law. 623. 1.

g) O. Schächter: The Twilight Existence of Nonbinding International Agreements. AJIL, 1977. április. 296. 1.; F. Münch: Nonbinding Agreements. ZaöRV, 1969. 1. sz. 1. 1.

h) F. Roessler: Law, De Facto Agreements and Declarations of Principle in International Economic Relations. GYIL, 1978. 41. old.

i) Herczegh Géza: A nemzetközi jogalkotás mai lehetőségei és korlátái. Budapest, 1987. 23—24. 1.

•i) M. Bothe: Legal and Nonlegal Norm — A Meaningful Distinction in International Relations? NYÍL 1980. 68., 1. 95. 1.

3 Gombár Csaba: Üjjászületik a geopolitika fogalma? In Egy állampolgár gondolatai. Budapest, 1984. 110. 1.

4 F. Roessler: i. m. 32. 1.

5 Stanley Hoffman: Choices. Foreign Policy, 1973. ősz. 33. 1.

6 F. Roessler: i. m. 32—33. 1.

7 Valki László: A Közös Piac szervezeti és döntéshozatali rendszere. Budapest, 1977. 73. 1.

8 Raymond Cohen: International Politics. The Rules of the Game. London, 1981. 7.1.

s Valki László: A nemzetközi jog társadalmi természete. Doktori értekezés. Budapest, 1989. 164—171, 1.

10 John Stuart Mill: A szabadságról. — Haszonelvűség. Budapest, 1980. 275—276. d.; Robert O. Keahane, After Hegemony (Princeton, 1984.) című könyvében többször is visszatér Mill példájához.

11 F. Roessler: i. m. 34—47. 1., 37. 1.

12 R. R. Baxter: i. m. 66. 1. (az én kiemelésem)

13 Valki László: A nemzetközi jog ... i. m. 31. 1.

15 B. Bothe: i. m. 86. 1.

15 Schächter: i. m. 304. 1.

10 Mind az 1. mind a 2. pont tekintetében lásd M. Boethe: i. m. 90—93. 1.

17 Idézi O. Schächter: i. m. 303. 1. (az én kiemelésem)

18 R. Cohen: i. m. 77. 1.

19 M. Bothe: i. m .90—93. 1.

20 A példát idézi Bragyova András: A nemzetközi jog érvényessége. Állam és Jogtudomány, 1981. 1. sz. 98. 1.

21 F. Roessler: i. m. 53. 1.

148