Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1990 (17. évfolyam)
1990 / 1. szám - JOG ÉS NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK - Kardos Gábor: Puha egyezmények a nemzetközi kapcsolatokban
reakcióját jelenti a másik magatartására. Mivel az államok kölcsönös megegyezésre jutottak, ezzel jogcímet biztosítottak partnereik számára, hogy azok, ha a megállapodás végrehajtásával kapcsolatban szükségesnek látják, kifogást emeljenek, amely megerősíti a vállalt kötelezettségeket. Ha valamilyen kérdés egy jogilag nem kötelező megállapodás tárgyává vált, már nem lehet kizárólagos belső ügynek tekinteni.42 Ezt R. R. Baxter is aláhúzza, aki a puhaegyezmények még további három fontos külső hatását említi meg: az azonos témáról később folytatott tárgyalások, illetve kötött egyezmények a korábbi nem kötelező megállapodások nélkül bizonyosan különbözőek lennének; a puha megállapodások tartalma indokul szolgálhat bizonyos állami magatartások megmagyarázására; a jogilag nem kötelező normák keretet biztosíthatnak a tárgyalások számára, olyat, amelyben azután a probléma végleges megoldást nyerhet, kifejezik a vélemények uralkodó trendjét, vezérelveket adhatnak43 A Baxter által megállapított külső hatások létének igazolására a legjobb bizonyítékot az ENSZ közgyűlésének azok a határozatai szolgáltatják, amelyeket különös jelentőségük miatt nyilatkozatnak neveznek. Ezekből gyakran válnak nemzetközi szerződések, így szoros közöttük a tartalmi összefüggés, de széles körben elismert fontosságuknál fogva legalábbis a tárgyalások alapjául szolgálnak. A kormányok sűrűn idézik rendelkezéseiket és a közgyűlés nyilatkozatainak tárgyait illetően általában nem hivatkoznak a belső joghatósági jogkörre. Puha egyezmények Magyarország nemzetközi kapcsolataiban A jogilag kötelező formába öntött szabályok mellett Magyarország nemzetközi kapcsolatainak alakításában is kiemelkedő szerepe van a különböző puha megállapodásoknak. A legutóbbi idők eseményei jó példákkal szolgálnak az előbbiek alátámasztására mind politikai, mind gazdasági területen. Az 1989-es év egyik legsúlyosabb államközi konfliktusát Magyarország számára az NDK-beli menekültek kérdése jelentette. A magyar kormány végül is a határ megnyitásával oldotta meg a problémát, amely jogi szempontból az 1969. évi, a vízummentes utazásról szóló magyar— NDK egyezmény 6. és 8. pontjának, illetve a megállapodáshoz tartozó jegyzőkönyv alkalmazásának felfüggesztését jelentette. Az NDK kormánya hivatalos jegyzékében az egyezmény megszegésével vádolta Magyar - országot. A magyar kormány válasz jegyzékében, magatartása megmagyarázása során nem csupán a kötelező nemzetközi jogra — az 1969. évi bécsi egyezmény a nemzetközi szerződések jogáról 62. cikkére, majd a 145
