Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1989 (16. évfolyam)
1989 / 2. szám - Békési B. Béla - Dálya László - Enyedi Sándor - R. Süle Andrea: A romániai magyar kisebbség
Romániában az összes levéltárak nem a kulturális, hanem a belügyminisztérium ellenőrzése és szoros irányítása alatt működnek.27 A magyar kulturális örökség múzeumokban lévő része sincs jobb helyzetben. Az elmúlt években például ismeretlen helyre szállították Barabás Miklós képeit a sepsiszentgyörgyi múzeumból, bezárták és egy vizes pincébe helyezték el zsögödi Nagy Imre állandó kiállítását Marosvásárhelyen, bezárták a kézdi, a vásárhelyi „céhmúzeumot“, betiltották a „Korunk Galériáit Kolozsváron. A temetőben mindennapos a történelmi vagy műemléktörténeti értékű magyar sírok eltüntetése. Az 1948/49-es magyar forradalom és szabadságharc aradi vértanúinak emlékoszlopát körülvevő téren sportkombinátot alakítottak ki 1986-ban. A skanzenekből és etnográfiai gyűjteményekből a magyar néprajzi anyagot bevonják, vagy átcímkézve, mint román emlékeket mutatják be. A magyarságra nézve pozitív vagy a magyar jellegű munkásmozgalmi és párttörténeti dokumentumokat, utalásokat, tárgyi emlékeket a gyűjteményekből kiemelték, és helyükre a nemzetiségek, a magyarok szerepét negatívnak mutató, lekicsinylő anyagok kerültek be. A levéltárak (például a kolozsvári városi levéltár) közép- és újkori, a magyarokra, németekre, zsidókra vonatkozó anyagai raktárba kerülnek és pusztulás fenyegeti őket. A magyar és más nemzetiségű könyvészeti- és iratanyag egy részét Erdélyen kívül koncentrálják. így került többek között az 1986-ban megtalált Kájoni kódex, több, körülbelül 70 történelmi értékű kézirattal együtt Bukarestbe. Újabban az egykori iskolákra vonatkozó levéltári anyag állami begyűjtése folyik meg-megújuló formában. Több százra tehető azoknak az épségben maradt erdélyi kastélyoknak, templomoknak és erődítményeknek a száma, amelyeknek fennmaradása az utóbbi évtizedekben került igazi veszélybe. Építészeti emlékeket, művészettörténeti értékű városrészeket (például Nagyvárad belvárosának jellegzetes utcáit, épületegyütteseit) számolnak fel városrendezés címén, vagy hagyják őket elpusztulni. A hatóságok esetenként még azt is akadályozzák, hogy felekezeti adakozásból renováljanak templomokat. Az erdélyi magyar színjátszás mindig különleges helyet foglalt el az utóbbi kétszáz év magyar kultúrájában. Az egész magyar nyelvterületen 1821-ben Kolozsváron épült fel az első magyar kőszínház, és Erdélyben 1792 óta folyamatos a magyar színjátszás. A Trianon utáni években még 20-30 magyar nyelvű társulat játszott Erdélyben. Közvetlenül a második világháború után önálló magyar színház működött Kolozsváron, Nagyváradon, Aradon, Szatmáron. 1946-ban Marosvásárhelyen létrejött az Állami Székely Színház, 1948 decemberében önálló nemzetiségi intézményként kezdte meg tevékenységét a kolozsvári Állami Magyar Opera. 1948-ban állami magyar színház alakult Sepsiszentgyörgyön - ugyanakkor megszűnt Aradon és Szatmáron a magyar színház. 1953-ban Temesváron önálló magyar színház kezdte meg működését, és új magyar színház jött létre Nagybányán, amely három évvel később Szatmárra költözött. Á magyar nyelvű színházak a hatvanas évektől kezdve azonban fokozatosan elvesz34
