Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1989 (16. évfolyam)
1989 / 2. szám - Békési B. Béla - Dálya László - Enyedi Sándor - R. Süle Andrea: A romániai magyar kisebbség
tették önálló jellegüket, és 1988-ra önálló magyar színházi intézményként már csak a kolozsvári és részben a temesvári színház maradt meg. A többi társulat mellé Marosvásárhelyen, Szatmáron, Nagyváradon és 1987-től Sep- siszentgyörgyön román tagozatokat hoztak létre. A színházak vezetése is román kezekbe került. 1954 óta a magyar színészképzés Marosvásárhelyen folyik. Az utóbbi években - román vezetés alatt - a főiskola is két tagozatossá vált. Az ötvenes-hatvanas években évente 10-14 színész végzett Marosvásárhelyen, a hetvenes évek végétől kezdve drasztikusan csökkentették a magyar tagozatra felvehető színészjelöltek számát, és napjainkban évente 2-4 színész kap diplomát. Az egyre erősödő kultúrpolitikai nyomás, amely megszabja a színházak műsorpolitikáját és az évről évre csökkenő dotáció fokozott kivándorlásra késztette az Erdélyben működő magyar színészek jelentős részét. Az utóbbi két évtizedben hozzávetőleg 70-80 magyar nemzetiségű színész távozott. A kolozsvári magyar színház számban úgy megfogyatkozott (40 színészből mára 20 maradt), hogy nagy létszámú színészt szerepeltető darabot már nem tud műsorra tűzni. Négy évvel a színház fennállásának 200. évfordulója előtt kétségessé vált, hogy a színház megéri-e a kivételesen jelentős színházi jubileumot. Az utóbbi években jelentős szerkezeti átalakulás következett be a színházak műsorpolitikájában. Teljesen háttérbe szorultak a magyar darabok, a klasszikusok és a kortárs magyarországiak egyaránt. Az erdélyi magyar szerzők (Sütő András, Székely János és mások) újabb műveit sem lehet bemutatni. Ezek helyett sok román darab előadását tették kötelezővé, ami nagyban megnehezíti a színházak anyagi terveinek a teljesítését. Megszaporodtak a betiltott előadások, mivel az előadások engedélyezése a központi és a helyi szervektől függ - számtalan esetben a tervezett bemutatókat nem tudják a megjelölt időpontban megtartani.2® A hetvenes években Sepsi- szentgyörgyön rendszeresen megtartották a nemzetiségi színházak kollokviumát, a nemzetiségi színházak seregszemléjével. Ezt a hagyományos rendezvényt, akárcsak a színházak korábban rendszeresített külföldi vendégszereplését, leállították. (Megszűnt például a sepsiszentgyörgyi és a veszprémi, az aradi és a békéscsabai színházak közötti rendszeres vendégszereplés.) A hetvenes évek végén kialakuló és gyorsan fejlődő, nemcsak fiatalok ezreit megmozgató táncházmozgalmat, amely több országos találkozót szervezett, 1983-tól betiltották, vezetőit folyamatosan hamis vádakkal zaklatják. Az irodalmi körök, színjátszócsoportok erős rendőri felügyelet alatt, minimális anyagi és technikai bázissal működnek, számuk rohamosan csökken. A Művelődés című folyóirat 1986 januári megszüntetésével a szakmai és módszertani irányítás utolsó lehetőségeit is felszámolták. A romániai magyar sajtó jelenlegi szerkezete az 1950-es évek elején alakult ki. Egyetlen országos ún. központi napilap - az Előre - van, amely Bukarestben jelenik meg. Egyes magyar lakosságú közigazgatási egységek35
