Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1989 (16. évfolyam)
1989 / 1. szám - Horn Gyula: Magyarország és az európai együttműködés
nyúló mozgását. A folyamat kulcskérdése a megtett intézkedések ellenőrzése, illetve hitelesítése, aminek magában kell foglalnia a másik fél általi: helyszíni ellenőrzést, ugyanúgy, mint a két szövetségi rendszer képviselőiből álló, hitelesítésre hivatott vegyesbizottságok intézményét. Az európai katonai feszültség csökkentésének fontos követelménye a bizalomerősítő intézkedések kiterjesztése és megszilárdítása. A hadgyakorlatok és katonai mozgások ellenőrzési limitjeinek további csökkentése1 mellett ki kell építeni a katonai fejlesztési programok s diszlokációk, azok: megváltoztatásának nemzetközi jelzőrendszerét is. Mindehhez nélkülözhetetlen a nyíltság megteremtése katonai területen. Mindkét oldalon pub- likussá kell tenni a fegyverzetek és a haderők adatait, a katonai költség- vetés alakulását, a két szövetségi rendszer belső felépítésének, s működésének főbb jellemzőit. Ebben a folyamatban országom kész arra, hogy nyilvánosságra hozza katonai költségvetésének, valamint fegyveres erőinek adatait. A kelet—nyugati gazdasági kapcsolatok képezik az összeurópai biztonság és együttműködés anyagi bázisát. Sajátos terület ez abban a vonatkozásban is, hogy e kapcsolatok a legnehezebb időszakokban is biztosították a kontaktusok folyamatosságának megőrzését. A nemzetközi méretű tudományos-műszaki forradalom új hulláma, a gazdasági fejlődés felgyorsulása, az integrációs folyamatok új minőségi szintje azonban kihívást jelent egész Európa, s különösen a KGST-tagáilamok számára. Körükben tudatosult az a felfogás, hogy bár a világgazdaság nem egységes, mégis-- egyetemes, s korunkban anakronizmust jelent az autarchia akár nemzeti,, akár szubregionális keretekben történő érvényesítése. A szocialista országok számára létkérdéssé vált a felzárkózás a gazdaságilag—műszakilag fejlett államokhoz. Európának, mint kontinensnek: alapvető érdeke a gazdasági megosztottság felszámolása. A társadalmi—- szociális előrehaladás biztosításán túl, a hatékony katonai védelmi technológia felé forduláshoz, a defenzív védelem kiépítéséhez is szükség van a gazdasági, tudományos-műszaki fejlődés meggyorsítására. A belső mozgások hatására napirendre került a minőségileg új összeurópai gazdasági együttműködés megteremtésének szükségessége. Több' szocialista országban, így hazánkban is kibontakozóban van a vállalkozói szabadság, erősödnek a piaci viszonyok, elkezdődött a tőke szabadabb mozgása, a tulajdonviszonyoknak a vegyes gazdaságok irányába mutató reformja. A külföldi tőke közvetlen részvétele a nemzeti gazdasági folyamatokban az európai biztonság új dimenzióját is jelenti, ezért ennek ki- teljesedése összeurópai érdek. Ezt is figyelembe véve fogadott el például a magyar parlament olyan társasági törvényt, amely többek között ehhez a korábban hiányolt jogi garanciákat is megteremti. 8
