Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1989 (16. évfolyam)

1989 / 5. szám - KITEKINTÉS - Habsburg Ottó: Magyarország a világpolitikában

kusan elfeledkeztek róla, mihelyt győzelemmel fejeztek be a háborút. Az elv azonban ezzel nem veszített semmit erejéből. Ellenkezőleg, egy Jdée force" lett, amely nélkül nincs tartós béke és biztonság. Elsősorban vonatkozik ez. a Jaltában kialakított természetellenes földrajzi és politikai rendre.

Ebben a változó világban Magyarország kritikus helyen fekszik. Hagyományai szerint az. ország, Szent István király döntése óta, a Nyugathoz tartozik. Ennek ellenére most évtizedeken át a keleti blokkba kényszerült. Ez vonatkozik a többi közép-európai államra is. Abszurdum például, hogy Bécset a Nyugathoz számítjuk és Prágát a Kelethez, annak ellenére, hogy a cseh főváros az. osztráktól nyugatra fekszik. Ugyanez vonatkozik a gazdaságra. A KGST természetellenesen megváltoztatta a magyar nemzetgazdaságot. Az Európai Közösséggel ellentétben, a KGST nem önkéntes egyesülés, hanem egy imperialista szuperhatalom érdekeinek kifejeződése. Ez kárt okozott a kisebb partnereknek és keresztez tradicionális gazdasági folyamatokat. Itt a gondolatmenetén kell változtatni. Az újjárendezést lépésről lépésre kell megvalósítani. Szükség lesz nagy erőfeszítésekre és komoly anyagi eszközökre. Hosszabb távlatban, a természetes gazdasági folyamatok helyreállítása mindenkinek, még a szuperhatalomnak is előnyére válik.

Magyarország sajátos helyzetét illetően azt is szem előtt kell tartani, hogy a magyar nemzet nem tartozik a három nagy nyelvi és kultúrális csoporthoz, a szlávokhoz, a germánokhoz vagy a latinokhoz. Ez a körülmény külön megoldásokat indokol.

A magyar politikában döntő a nemzet létének fennmaradása. Ez különbözteti meg a szláv népektől és a múltban sokszor elszigetelte Magyarországot, nem utolsósorban a második világháború idején. így a propaganda géniusza, Eduard Benes el tudta érni, hogy a Duna-medencéről olyan kép alakuljon ki, amely a valóságnak nem felelt meg. Nyugaton például alig vett valaki tudomást arról a sok tízezer lengyelről és zsidóról, aki Magyarországon talált menedéket, amikor Hitler bevonult Lengyelországba.

Ma a világ hála Istennek megváltozott, elismeri a magyarság szabadságszeretetét és lakossága emberiességét, ahogyan ezt az utóbbi események is mutatták. A sok emigráns, aki az országot 1945 és 1956 után elhagyta, nagy többségében becsületet szerzett a nemzetnek, komolyan dolgozott és bebizonyította képességeit. így egy új magyarság kép alakult ki, amiből az országnak haszna lesz. Sajnálatos tény viszont, hogy ez az emigráció ugyanakkor nagy szellemi veszteséget jelentett. Itt az idő meggondolni, hogyan lehet ezeket az erőket újra hazahozni. A törés még nem olyan távoli, hogy ne lehetne legalább részben áthidalni.

E megvilágításban Magyarország helye a közeli években megfontolás tárgya lesz. Ezzel kapcsolatban számos új gondolat merül fel.

Sokan egy semleges közép-európai övezetről beszélnek. Bármennyire érdekesnek tűnik is első pillantásra a gondolat, valójában nem sokat tartalmaz. A szuperhatalom fogalma, amely a második világháború alatt előtérbe került, eltűnőiéiben van. Délamerikai viszonylatban az Egyesült Államok teljesen másképp kényszerül cselekedni, mint akár 20 évvel ezelőtt. A hatás még nagyobb a szovjet tömbben, márcsak a szuperhatalom nagy nemzetiségi válsága miatt is. Tehát az az elképzelés, hogy egy nagyobb gordon sanitaire”-l létesíthetnénk, amely mindkét oldalt védi, olyan premisz- szákból indul ki, amelyeknek a világban már nincs helyük. A bipoláris világ helyett ki81