Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1989 (16. évfolyam)
1989 / 5. szám - Vágvölgyi B. András: Kommentátorok a FIDESZ programjának külpolitikai fejezetéhez
ne Magyarországon, a politikai helyzet és a geopolitikai elhelyezkedés okán. Azonban nem akarnánk önző módon itt megállni, az ismert lengyel jelszó szerint mi is a „Ti és a Mi szabadságunkért" pártján állunk. A Varsói Szerződésből való kilépés azonban csak egyik eleme a szuverenitás visz- szaszerzésének, hiszen ki kell dolgozni egy olyan kollektív európai biztonsági rendszert, amely bizotosítaná a stabilitás külső feltételeit a bipoláris tömblogika vége után is. Mi Magyarország biztonságát egy, a jelenleginél kisebb, ám jobban kiképzett és felszerelt hivatásos, ha úgy tetszik zsoldoshadseregben látjuk. Ez a hadsereg csak külső fenyegetés ellen tartott védelmi jellegű hadsereg lehet, tehát sem támadó, sem belpolitikai célokat nem szolgálhat. 1989-ben több párt részéről is felröppent a külső fenyegetésről szóló elmélet, nevezetesen a Tabajdi-koncepció a román katonai fenyegetésről az MSZMP - MSZP részéről, illetve a „kisantanf-elmélet, amelyet az MDF politikusai hangoztattak. Az ilyen veszélyeket elméletben persze nem lehet kizárni, de mindkét esetben úgy látjuk, hogy a gyakorlati veszély nem jelentős, és mindkét párt rémhírterjesztésével, az ezáltal gerjeszthető nacionalizmussal, önnön népszerűségét remélte fokozni. Az európai biztonsági rendszer szempontjából nagyon fontosnak tartjuk az országhatárokon átnyúló regionális együttműködést, a gazdasági-kereskedelmi és társadalmi-politikai kapcsolatoknak egy olyan hálóját, amely a határok eliminálása felé mutat. Egy ilyen európai rendszer létrehozásához egy, a helsinki tanácskozáshoz hasonló biztonsági értekezlet összehívására lenne szükség, valamennyi európai ország és a két szuperhatalom részvételével, amely garantálná ezt az új biztonsági rendszert. Egy ilyen konferenciát, még ha az események a mostani gyorsvonati sebességgel száguldanak is, nem volna célszerű 1992 előtt tartani, hiszen már jól megalapozott változások szükségesek ahhoz, hogy ezt dokumentumba lehessen foglalni, viszont éppen a stabilitás elérésének óhaja miatt nem is volna célszerű sokkal később tartani. E biztonsági értekezlet egyik célja lehetne a német békeszerződés megkötése. Németország Bismarck egyszer azt mondta, hogy akié Csehország, azé Európa. Ez a logika a Német-Római Birodalom logikája, ahol Európát leginkább a német választó fejedelemségek jelentették, és ezek talán legfontosabbika volt a Cseh Királyság. Úgy gondolom, hogy ma inkább az lehet igaz, hogy akié Németország, azé Európa. Ma Németország a NATO-é és a Varsói Szerződésé, durván és leegyszerűsítve az amerikaiaké és az oroszoké. A FIDESZ politikai utópiájában egy olyan Németország szerepel, amely elsősorban az európaiaké, másodsorban a németeké, de semmi esetre sem az oroszoké és az amerikaiaké. Ha a világháború utáni, katonai tömbökre osztott, hidegháborús világ szimbólumát keressük, arra nyilván a legalkalmasabb a berlini fal lenne. A berlini fal 1989-ben, a kommunizmus ideológiájával, és a létező szocializmus szovjet típusú társadalmi berendezkedésével együtt a történelem szemétdombjára került. A keletnémet változások és ez a szimbólikus aktus ismét előtérbe helyezik a német kéről
