Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1989 (16. évfolyam)

1989 / 5. szám - Vágvölgyi B. András: Kommentátorok a FIDESZ programjának külpolitikai fejezetéhez

dóst, amely a 70-es évek legeleje, a nyugatnémet keleti szerződések megkötése óta szunnyadozott. Németország megosztása több lépcsőben történt, a megszállási öveze­tek különválásától, a nyugatiak egyesülésétől, a két irányba mutató pénzügyi és gaz­dasági reformon át Berlin blokádjáig és a légihídig. Ne feledjük azokat az 1952-53-as szovjet próbálkozásokat sem, amikor Sztálin, majd Berija a nyugatnémet felfegyver­zéstől való félelmükben, az egész Németország semlegességéért hajlandóak lettek volna kivonulni az NDK-ból. Az 1953. június 17-i kelet-berlini munkásfelkelés után ezt presztízsszempontokból már nem engedhették meg maguknak. Németország megosztottságát a berlini fal és a vasfüggöny 1961. augusztus 13-i emelése tette hosszú időre véglegesnek tűnővé, és az 1971-es NSZK-NDK szerződés ezt szentesí­tette. Most, 1989 őszén azonban új helyzet van. Az egységes német állam, vagy akár egy államszövetség, nem valósítható meg egyik pillanatról a másikra, és számtalan problémát vet fel. Ezért gondolom azt, hogy 1992-ig gyakorlati eredményeket kell elérni, és utána ezeket a német békeszerződés megkötése szentesítheti. A gyakorlati eredmények a következők lehetnek: szabad parlamenti választások az NDK-ban, nép­szavazás mindkét oszágban a másik német államhoz való kapcsolatról, a kooperáció mértékeiről. Ezeket figyelembe véve szovjet-amerikai, illetve négyhatalmi megállapo­dásokat kell kötni Németországról. Véleményem szerint a békeszerződés, éppen a szomorú történelmi tapasztalatok miatt - hiszen a história kegyetlen paradoxona az, hogy a világ egyik legcivilizáltabb országa és népe hajtotta végre a XX. század legbar- bárabb tetteit - beépített nagyhatalmi garanciákkal, annyiban korlátozhatja Német­ország szuverenitását, hogy szélsőséges - fasiszta vagy kommunista - politikai moz­galmak hatalomra kerülését kizárja. Ugyancsak előfeltétel, hogy a keleti német hatá­rok elismerést nyerjenek a békeszerződésben és ez elvezessen a lengyel-német meg­békéléshez. Fontos, hogy a leszerelési tárgyalások is előrehaladjanak, Németország a világ legjobban felfegyverzett területe, SS-20-asok, Pershingek, robot-repülőgépek mellett mindkét oldal itt vonultatja föl legfejlettebb technikáit, és csak szovjet katoná­ból több mint 400 000 van német földön. Fontos lenne, hogy az általános bécsi lesze­relési tárgyalások mellett kétoldalú megbeszélések is kezdődjenek a Bundeswehr és a Nemzeti Néphadsereg (amely a Varsói Szerződés egyetlen hatékony hadserege a szovjet mellett) csökkentésére. Az egységesülő Európának igen fontos, sokakban, so­kunkban talán félelmet ébresztő mértékben is meghatározó, domináns része lehet Németország, különösen gazdaságilag, de nyilván politikailag is. Ezért kell szerződé­sileg kizárni a diktatúra lehetőségét, és ezért mondom azt, hogy legyen Németország elsősorban az európaiaké - tehát egy gazdaságilag-kulturálisan nyitott, a nem-néme­tek elől nem elzárkózó ország -, és csak másodsorban a németeké, hiszen a német nacionalizmus újjáéledése ismét tragédiába sodorhatná Európát. Külgazdaság Közhely az, hogy olyan kis ország, mint mi, nem élhet gazdasági elzárkózásban, autarchiában, közhely, és nem is igaz, mert olyan nagy országok sem képesek külgaz­62

Next

/
Oldalképek
Tartalom