Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1989 (16. évfolyam)
1989 / 2. szám - Lipcsey Ildikó: A román nemeztiségi politika négy évtizede
met Orvosi Intézetté akarták alakítani, amelynek nem lett volna joga a doktori cím megadására. A nagyfokú ellenállás miatt ez akkor lekerült a napirendről. A személyi kultusz kialakulása 1948-1952 Az 1948-as esztendő igen mozgalmas volt, és szinte minden mozzanat érintette a Magyar Népi Szövetséget, azon keresztül a romániai magyarságot. Január végén a kölcsönös barátsági és segélynyújtási egyezmény aláírására Budapestre érkező Petru Groza miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy a két nép megbékélésének útjából elhárult minden akadály, holott tudomása volt arról: 270 észak-erdélyi magyar hadifoglyot nem engedtek haza a focsanyi és máramaros-szigeti elosztó tábortól, megszűnt a kishatárforga- lom, nehéz volt Magyarországról Romániába vízumot kapni, és azzal az indoklással korlátozták a magyar sajtótermékek forgalmazását, hogy azok a Romániában élő magyarok beilleszkedését nehezítik. 1948. február végén egyesült a két munkáspárt - hasonló körülmények között, mint ahogyan az a többi népi demokratikus országban történt. Megalakult a Román Munkáspárt (RMP), amelynek főtitkára, Gheorghe Ghe- orghiu-Dej lett. Március 28-ra új választásokat írtak ki. Az MNSZ új, az 1947 novemberi temesvári III. kongresszusán kinevezett vezetősége, a leváltott Kurkó Gyárfás elnök helyébe kerülő Kacsó Sándorral az élen Bukarestbe költözött. Ezt általában úgy értékelték, hogy a szervezet ezzel lényegében elszakadt erdélyi, székelyföldi munkás és földműves tömegeitől. A vezetőség elfogadta az RMP főtitkárának megállapítását, amely szerint a nemzetiségi kérdés a szocializmusban maradéktalanul (tehát automatikusan) megoldódik. A magyarság támogatta a pártot, mert úgy vélte, hogy minden eredmény újabb lépést jelent a jogegyenlőségük felé. A választások alkalmával a korábbi 28 magyar képviselő helyett 39 került be a parlamentbe, és mindegyiküket beválasztották a parlament különböző szakbizottságaiba. Áprilisban ült össze az alkotmányozó nemzetgyűlés. Az új alkotmány 24. pontja kimondta - kis szövegmódosítással ma is érvényben van „Á Román Népköztársaság biztosítja az együtt élő nemzetiségek számára az anyanyelv használatának jogát és az anyanyelvi oktatás minden fokozaton való megszervezését. Azokban a körzetekben, ahol nemcsak román, hanem más nemzetiségű lakosság is él, a közigazgatásban és az igazságszolgáltatásban az illető nemzetiség nyelvét is szóban és írásban használni kell, és tisztviselőket kell kinevezni az illető nemzetiség soraiból, vagy olyan más nemzetiségűek közül, akik ismerik a helyi lakosság nyelvét.“ Az RMP 1948. június 10-11-i ülésén magáévá tette a KOMINFORM Jugoszláviát elítélő dokumentumát, elutasította a Marshall-tervet, elfogadta a mezőgazdaság kollektivizálásáról és a fokozott iparosításról szóló határo49
