Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1989 (16. évfolyam)
1989 / 2. szám - Lipcsey Ildikó: A román nemeztiségi politika négy évtizede
LIPCSEY ILDIKÓ A román nemzetiségi politika négy évtizede Románia első demokratikus, koalíciós kabinetjének, az 1945 márciusában alakult Groza-kormánynak sikerült az ott élő magyarság jelentős részének rokonszenvét elnyernie. Ennek okai a következőkben foglalhatók össze: 1. A két világháború közötti időszakban a hivatalos bukaresti álláspont az volt, hogy Románia „egységes és oszthatatlan nemzetállam“. A Kommunisták Romániai Pártja ezzel szemben azt hangsúlyozta, hogy az ország, tekintettel a 27% nem román nemzetiségűre, soknemzetiségűnek tekinthető. A Kommunista Párt nemcsak elítélte a román nacionalizmust, az asszimilációs politikát, hanem 1924-től programjába felvette a lenini „önrendelkezési elvet, egészen az egyes területeknek az államtól való elszakadásának jogáig“. 2. Az úgynevezett történelmi pártok, a Iuliu Maniu-féle Nemzeti Parasztpárt és a Brátianu vezette Nemzeti Liberális Párt részéről ugyanis 1944. augusztus 23. után többen a romániai magyarok kollektív fel- elősségrevonását és kitelepítését szorgalmazták. A külföldön és otthon egyaránt nagy tekintélynek örvendő Maniut viszont súlyosan kompromittálta a nevét viselő gárdáknak (félcivil, félkatonai, eredetileg rendfenntartás céljából létrehozott alalkulatok) a front mögötti területeken elkövetett, a magyarságot sújtó atrocitásai, a gyilkosságok sorozata. 3. Az 1945. március 6-án, a Szovjetunió támogatásával megalakult Groza-kormány és a Kommunista Párt is azt hirdette, hogy a nemzetiségi kérdést a legteljesebb egyenjogúság biztosításával kell megoldani. Petru Groza koncepciója szerint az általános európai integráció keretében kellett volna megvalósulnia a közép-európai országok föderációjának, amelyet a kétoldalú - román-magyar, román-jugoszláv, román-bolgár - vámuniók létrejötte előzött volna meg. 4. A romániai magyarság tömegszervezetét: a párttagokat, a szociáldemokratákat, a pártonkívülieket, továbbá a magyar intézmények, egyházak képviselőit tömörítő Magyar Népi Szövetséget (MNSZ) pedig elismerték a 46
