Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1989 (16. évfolyam)
1989 / 2. szám - Békési B. Béla - Dálya László - Enyedi Sándor - R. Süle Andrea: A romániai magyar kisebbség
ben helyi napilapok, valamint ún. réteglapok jelennek meg. Emellett országos kulturális-irodalmi hetilapot, irodalmi folyóiratokat és szak- folyóiratokat adnak ki. A hatvanas évek végén, a hetvenes évek elején viszonylagos fellendülés következett be a romániai magyar hírközlés területén. A közigazgatási átszervezés során létrehozott megyék közül új sajtóorgánumot kapott Kovászna és Hargita megye, 1971-től pedig Bukarestben A Hét címmel új kultúrpolitikai hetilap jelenik meg. A hetvenes évek elején előbb heti fél órában, majd folyamatosan bővülve heti 2-2,5 órában sugározni kezdte a televízió a magyar nyelvű főszerkesztőség által készített nemzetiségi műsorokat, amelyek az aktualitások kötelező bemutatása mellett minden esetben a magyar nyelv, a nemzetiségi kultúra megismerésének, ápolásának kiváló lehetőségét nyújtották. Jelentős szervezőerőt képviselt a szerkesztőség a különböző helytörténeti, folklór, valamint évfordulós emlékműsorok rendezésével. A TV magyar nyelvű színtársulatok sikeres előadásainak rendszeres közvetítésével szintén komoly szerepet kapott a magyar kultúra terjesztésében, ezen kívül lehetőség szerint a magyar nemzetiség jelenkori helyzetét is próbálta vizsgálni (demográfia, urbanizáció, oktatás) riport- és vitaműsorok keretében. A bukaresti központi adás mellett két regionális stúdió (Ko- lozsvár/Cluj Napoca, Marosvásárhely/Térgu Mures) sugárzott magyar nyelvű rádióadásokat együttesen napi kb. 10 órában. Főként a helyi problémákat is felvető regionális adások voltak népszerűek. Az évtized közepén fordulat következett be a kisebbségi politika e területén is. Gazdasági nehézségekre hivatkozva jelentős - 30-40 százalékos - mértékben csökkentették a sajtótermékek terjedelmét és példányszámát, ami igen fájdalmasan érintette a magyar lapokat. A következő években a román lapok terjedelme lassan nőtt, míg a magyaroké nem változott. Kedvezőtlenül hatott a magyar sajtóra a teijedelemcsökkentéssel egyidejűleg végrehajtott 100-150 százalékos áremelés is, ami az országos sajtótermék-áremelésnek duplája volt. A magyar nyelvű hírközlés - egyre inkább elveszítette sajátos arculatát - a napi politika és a személyi kultusz engedelmes eszközévé vált, sőt a nyolcvanas évektől a központi sajtóirányítás a hírközlés eszközeit - magyar nyelven is - nagyon gyakran a nemzeti kisebbségek elleni hangulatkeltésre használta fel . A mind nehezebbé váló gazdasági helyzetben a televízió és rádió híradásai egyre jobban dicsőítették a pártfőtitkár elnököt, a „Ceau§escu-korszak ragyogó eredményeit“ és Románia nagyságát. 1984 decemberében újabb súlyos veszteségeket szenvedett el a magyar nyelvű hírközlés rendszere. Megszűnt a magyar adás a román televízióban, megszüntette magyar nyelvű adásait a kolozsvári és a marosvásárhelyi rádióstúdió. A még utolsónak megmaradt bukaresti magyar nyelvű rádióműsor adásidejét először napi 60, majd 30 percre csökkentették. Külön veszteség, hogy a felszámolt három stúdió művelődéstörténeti 36
