Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1989 (16. évfolyam)
1989 / 2. szám - Békési B. Béla - Dálya László - Enyedi Sándor - R. Süle Andrea: A romániai magyar kisebbség
értékeket tartalmazó archívumait, filmtárát, illetve hangszalagtárát vagy ismeretlen helyre szállították (ez történt például a bukaresti tv-stúdió anyagával), vagy a szakszerűtlen tárolás miatt (kolozsvári stúdió szalagtára) fenyegeti megsemmisülés. A legutóbbi években a magyar kisebbség sajtójában megnőtt a románból fordított cikkek aránya: egyes lapokat (például Jóbarát, Tanügyi Újság) ma már mint román megfelelőik tükörfordítását adják ki. Emellett a magyar nyelvű sajtónak is részt kellett vállalnia a Magyarország és Románia közötti sajtópolémiákban, egyoldalúan csak a hivatalos román álláspontot képviselve. Az utóbbi években a kisebbségnek nem volt lehetősége helyi időszaki kiadványok megjelentetésére, gyakorlatilag megszűnt a magyar nyelvű iskolai sajtó. Csökkent a magyar nyelvű megyei újságok példányszáma, ezzel párhuzamosan számos magyar nyelvű újság és folyóirat élén hajtottak végre olyan személycseréket, amelyek kedvezőtlenül hatottak a magyar nyelvű sajtó színvonalára. 1988. április 2-től tilos a sajtóban, könyvkiadásban, tömegkommunikációban a romániai helységek magyar nevének használata.29 A magyar- országi sajtótermékek előfizetésének lehetősége 1985 óta gyakorlatilag teljesen megszűnt, magánbehozatalukat a határ- és vámszervek minden lehetséges eszközzel akadályozzák. A magyar határ menti 80-120 km széles sávban, ahol a magyar televízió adásai vehetők, a hatalmi szervek ezt büntetések kiszabásával és az antennák esetenkénti leszerelésével igyekeznek meggátolni.30 Egyházak Romániában a magyar kisebbség utolsó, még viszonylagos önállósággal rendelkező intézményei az egyházak.31 Ez annak ellenére is így van, hogy a nemzetiség egyházait az állami politika az 1940-es évek végétől a templomok falai közé szorította, megfosztva azokat a közművelődést és a nemzeti kultúrát szolgáló minden intézményétől és a külföldi kapcsolattartás csaknem minden lehetőségétől. Feloszlatták az oktatásban és a lelkipásztori munkában hagyományosan nagy szerepet játszó szerzetesrendeket. Megszüntették a római katolikus egyház gazdasági és kulturális ügyeit intéző, évszázadokon át önálló anyagi alapokkal rendelkező Erdélyi Katolikus Status működését. A kisebbségi egyházak közül ma minimális kiadó tevékenysége van a református és az unitárius egyháznak: a reformátusok évi 82 oldalnyi terjedelemben, 1100 példányban jelentetik meg belső terjesztésben - a Református Szemlét. A református egyház 1945-1987 között összesen 53 önálló kiadványt jelentetett meg. Az egyház helyzetéről sokat elmond, hogy ebből 37 az 1945-1950 közötti időszakra esik, míg 1957 és 1987 között csak 11 kiadvány jelenhetett meg. Bibliát az említett időszakban az egyház nem tudott kiadni. 37
