Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1989 (16. évfolyam)
1989 / 2. szám - Békési B. Béla - Dálya László - Enyedi Sándor - R. Süle Andrea: A romániai magyar kisebbség
össze ülését, irányító testületének személyi összetétele megváltozott, a magyar értelmiség prominens képviseletének egy részét kihagyták. A tanácsnak nincs alapszabályzata, tagsága és apparátusa. Igen ritkán, kezdetben évente egy alkalommal, később teljesen rendszertelenül (több éves szünetekkel, kizárólag nemzetközi eseményekhez kapcsolódva) ülésezik. Ülései román nyelven folynak és demonstratív jellegűek. A legutóbbi évek román-magyar államközi vitáiban a román kormányzat a tanácsot arra a szerepre kötelezte, hogy Magyarországgal szemben a hivatalos román álláspontot képviselje. Az erdélyi magyarságnak valójában nincsenek tényleges politikai kompetenciájú képviselői a párt legfelsőbb vezető testületéiben. Lassan minden vezető párt- és állami funkcióból eltávolítják azokat, akiknek reális esélyük lenne nemzetiségük érdekeinek képviseletére. Az 1980-as években drasztikusan csökkent a központi vagy helyi állami-közigazgatási vezető posztokon, valamint a hadsereg és a rendőrség irányító testületéiben dolgozó magyar nemzetiségűek száma. Az 1940-es évek végétől az erdélyi magyaroknak lényegében nincsenek - legálisan nem lehetnek - önálló és demokratikus érdekkifejező és érdekérvényesítő szervezetei. Nyilvános romániai fórumon a helyzetüket érintő valódi kérdésekről még egyéni vélemények sem fogalmazódhatnak meg. Az 1970-es évektől a magyar kisebbség néhány képviselője álnéven (Lázár György), néhányuk saját néven (Takács Lajos, a kolozsvári magyar egyetem volt rektora; Király Károly közéleti személyiség, a Román Kommunista Párt központi bizottságának volt tagja) memorandumokat, leveleket, helyzetértékelő jelentéseket hozott nyilvánosságra a nyugati sajtóban. Ezeket a megjelenés előtt román párt- és kormányzati szervekhez, illetve nemzetközi fórumokhoz juttatták el.22 Az 1970-1980-as évek fordulóján magyar nemzetiségű értelmiségiek Nagyváradon létrehozták az Ellenpontok című földalatti magyar nyelvű lapot, amelynek - a szerzők hatósági őrizetbevételéig és az országból való kiutasításáig - kilenc száma jelent meg. Oktatás, közművelődés, tömegkommunikáció Észak-Erdélyben az 1940-44 közötti magyar közigazgatás lehetővé tette, hogy az erdélyi magyarság hagyományainak és fejlettségének megfelelő kulturális intézményi kereteket építsen ki. A román fennhatóság visszaállítása után ez alkotta kiindulópontját annak a nemzetiségi intézményrendszernek, amelynek központi eleme az anyanyelvi oktatásnak az iskolázás minden szintjére kiterjedő, a magyarság tanulási és művelődési igényeivel arányos, országos hálózata volt. 1945 után a romániai magyarság számára nagy jelentőségű volt, hogy az általános és középiskolai meglévő és bővülő hálózata (kb. 300 óvoda, 28
