Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1989 (16. évfolyam)
1989 / 1. szám - KATONAPOLITIKAI KÉRDÉSEK - Pirityi Sándor: A haditengerészeti fegyverzet és tevékenység korlátozásáról
ború és a Perzsa (Arab)-öböl problematikájára támaszkodtak. Az a körülmény azonban, hogy a széles nemzetközi konferenciát nem hívták össze, sem az el nem kötelezett mozgalmat, sem a szocialista országokat nem akadályozta meg újabb és újabb kezdeményezésekben. Mihail Gorbacsov 1985. május 18-án a Press Trust of India (PTI) indiai hírügynökségének adott interjújában13 emlékeztetett arra, hogy az Egyesült Államok folyamatosan meghiúsítja az Indiai-óceán békeövezetté nyilvánításával foglalkozó konferenciát, mint ahogyan egyoldalúan megszakította az Indiai-óceán medencéjében kifejtett katonai tevékenység korlátozására hivatott szovjet—amerikai tárgyalásokat, egyszer s mind állandóan fokozza katonai jelenlétét. A Szovjetunió — mutatott rá az SZKP KB főtitkára — nem egyszer kijelentette, hogy kész felújítani ezeket a tárgyalásokat. Érvényben van az az 1982-es szovjet—indiai csúcstalálkozón megfogalmazott szovjet javaslat is, hogy a konferencia összehívásától függetlenül azok az államok, amelyek az Indiai-óceán vizeit használják, tartózkodjanak minden olyan lépéstől, amely bonyolíthatná a helyzetet ebben a térségben. Ez azt jelenti, hogy ne irányítsanak oda nagy haditengerészeti csoportosításokat, ne tartsanak hadgyakorlatokat, ne bővítsék és ne korszerűsítsék azoknak a nem part menti államoknak a katonai támaszpontjait, amelyek ilyen támaszpontokkal rendelkeznek. Másfél évvel később, 1986. november 27-én a szovjet vezető Üj- Delhiben, az indiai parlamentben síkraszállt azért, hogy végre mozdítsák ki a holtpontról az Indiai-óceán demilitarizálásának ügyét. Hangoztatta, hogy a Szovjetunió katonai és politikai stabilitást akar a térségben, ezért kész — bármely időpontban tárgyalásokat kezdeni az Egyesült Államokkal és az Indiai-óceánon állandó jelleggel hadihajókat tartó nem part ■menti államokkal az itteni haditengerészeti erők létszámának és tevékenységének lényeges csökkentéséről, — tárgyalni az Egyesült Államokkal és az érdekelt ázsiai országokkal az Ázsiát és az Indiai-, valamint a Csendes-óceán szomszédos térségeit érintő katonai bizalamerősítő intézkedésekről. Egyebek között szóba jöhet az értesítés ez országok szárazföldi (kétéltű), haditengerészeti és légierőinek átdobásáról és gyakorlatairól, — részt venni az Indiai-óceán vizeit használó összes államok sokoldalú tárgyalásain a tengeri útvonalak biztonsági garanciáinak kidolgozása céljából, beleértve a Perzsa (Arab)-öbölt, a Hormuzi- és a Malakka- szorost, továbbá a part menti országok saját természeti erőforrásaik fölötti szuverenitása biztosítékainak kimunkálása végett, — részt venni az Indiai-óceán fölötti légi útvonalak biztonságáról 145.
