Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1989 (16. évfolyam)

1989 / 1. szám - KATONAPOLITIKAI KÉRDÉSEK - Pirityi Sándor: A haditengerészeti fegyverzet és tevékenység korlátozásáról

szóló többoldalú egyezmény kidolgozásában, amelynek szükségessége már régen megérett,

— részt venni a tengeri és légi útvonalakon jelentkező terrorizmus elleni harcról szóló nemzetközi egyezmény kidolgozásában és részese lenni ennek az egyezménynek.14

Végezetül az úgynevezett katonai bizalomerősítő intézkedéseket is áttekintve, a következőkben foglalhatók össze a Varsói Szerződésnek az Indiai-óceánnal kapcsolatos főbb javaslatai:

— vezessenek be mennyiségi korlátozásokat a nem-part menti államok katonai jelenlétére,

— vonják ki a nem-part menti államok atomfegyvert hordozó hadihajóit és szüntessék be atomfegyvert hordozó repülőgépeiknek repülését az Indiai-óceán térségében,

— korlátozzák az évenként megrendezésre kerülő nagyobb haditengerészeti és légihadgyakorlatok számát és övezeteit, idejében küldjenek értesítést ezekről a gyakorlatokról és hívjanak meg rájuk megfigyelőket,

— tiltsanak be mindenféle hadgyakorlatot a tengerszorosokban és azok körzetében,

— nem part menti államok ne létesítsenek új katonai támaszpontokat, ne bővítsék és ne korszerűsítsék a már meglévőket, — ne helyezzenek el ezeken atomfegyvert,

— állapodjanak meg e katonai támaszpontok „befagyasztásáról”, majd megszüntetéséről,

— dolgozzanak ki nemzetközi egyezményt a tengeri útvonalak biztonságáról, beleértve a Perzsa (Arab)-öbölt, a Hormuzi- és a Malakka-ten- gerszorost.

Az el nem kötelezett államcsoport többsége változatlanul támogatja, hogy a Szovjetunió ne helyezzen el atomfegyvert az Indiai-óceánon és a térség országaiban, ha ugyanilyen kötelezettséget vállal a többi atomhatalom, és ha az Indiai-óceán part menti és kontinentális országai kötelezik magukat arra, hogy nem tűrnek ilyen fegyvert saját területükön.

Az iraki—iráni konfliktus éleződésével nemcsak az Egyesült Államok és néhány NATO-szövetségesének hadihajói jelentek meg a Perzsa (Arab)- öböl térségében, hanem szovjet haditengerészeti egységek is. Az amerikai és a szovjet flotta jelenlét közötti legfőbb különbséget Moszkva abban jelölte meg, hogy mennyiségileg sokkal kevesebb e tengerrészeken a szovjet, mint az amerikai hadihajó, és a szovjet hajók sorában nincs sem repülőgép-hordozó, sem csatahajó. Szovjet részről ismételten javasolták, hogy a térségben nem illetékes országok hadihajói távozzanak, Irán és Irak pedig tartózkodjék a nemzetközi tengerhajózást veszélyeztető cselekményektől.

146