Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1989 (16. évfolyam)
1989 / 1. szám - KATONAPOLITIKAI KÉRDÉSEK - Pirityi Sándor: A haditengerészeti fegyverzet és tevékenység korlátozásáról
mást és az összes földközi-tengeri országot, ha hadihajókat vezényel a térségbe, hadgyakorlatokat tart ott. A hadgyakorlatokra hívjanak megfigyelőket. Harmadszor: a Szovjetunió kész mindennemű támogatást megadni ahhoz, hogy a földközi-tengeri országok és az érdekelt államok kidolgozzák a nagy forgalmú hajózási utak, különösen a nemzetközi tengerszorosok biztonságát szavatoló elveket és módszereket.” A bécsi utótalálkozón az amerikai küldöttség helyettes vezetője elutasította az ott is előterjesztett szovjet javaslatot, mondván: „Ahelyett, hogy hozzájárulna a helyzet stabilizálásához a térségben, erőink kivonása véleményem szerint pont az ellenkező hatást váltaná ki.” Hozzáfűzte, hogy az európai biztonság és stabilitás problémája nem annyira a légtéren és a környező tengereken, mint inkább a szárazföldön múlik. Vlagyimir Csernavin flottatengernagynak, a szovjet haditengerészet főparancsnokának becslése szerint 1988 tavaszán a NATO mintegy 550 hadihajója és naszádja tartózkodott a Földközi-tengeren. Ez a tengerészeti és harcászati légierő mintegy 600 gépével, az amerikai 6. flottánál rendszeresített mintegy ezer nukleáris robbanótöltettel együtt igen jelentős csapásmérő erőt alkot. Ugyanebben az időszakban 12—15 szovjet hadihajó volt a Földközi-tengeren, egy cirkáló, 4—6 torpedóromboló és tengeralatt- járó-elhárító hajó, 5 tengeralattjáró, ezek között azonban egynek a fedélzetén sem voltak ballisztikus rakéták. A szovjet flottatengernagy a TASZSZ-nak nyilatkozva indítványozta, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok tájékoztassa egymást és a földközi-tengeri államokat, ha olyan nagyobb haditengerészeti erőket vezényel a térségbe, amelyek a váratlan csapás potenciáljával rendelkeznek. Végül megemlíthető itt az a szovjet elképzelés, hogy az amerikai 6. flotta egységei és szovjet hadihajók közösen végezzenek helikopterek és más technikai eszközök felhasználásával kísérleteket annak kiderítésére, hogy milyen lehetőségek vannak a hadihajókon levő atomharceszközök kimutatására és azonosítására. Az amerikai válasz megjósolható volt: az ilyesmi ellent mond az amerikai gyakorlatnak, nevezetesen annak, hogy nem cáfolják és nem erősítik meg atomfegyverek létét az amerikai hadihajókon. ★ A haditengerészeti tevékenység és fegyverzet korlátozásának összetettségére vonatkozóan például szolgálhat az Észak-Európa, Észak-Ame- rika és Észak-Azsia által közrefogott térség, amely nemcsak „meteoro138