Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1989 (16. évfolyam)
1989 / 1. szám - KATONAPOLITIKAI KÉRDÉSEK - Dunay Pál: Törekvések az atomfegyverek-kísérletek korlátozására (1958-1988)
rőműszereiket a szemipalatyinszki szovjet kísérleti telep körzetében, így is ellenőrizve a szovjet moratórium betartását.35 A Szovjetunió ezzel is hangsúlyozta, hogy elfogadja a helyszíni ellenőrzést a teljes körű atomcsend betartásának biztosítása érdekében. A közeli jövő: lehetőségek és akadályok Az 1980-as évek második felében előtérbe került az atomfegyver-kísérletek további korlátozása. A jelenlegi amerikai kormány sem állítja most már (amit 1982-ben még megtett), hogy a teljes körű atomcsend ellentétes nemzetbiztonsági érdekeivel, csupán olyan tágabb stratégiai összefüggésbe helyezi azt, ami közeli megvalósítását lehetetlenné teszi. „A teljes körű atomcsend az Egyesült Államok hosszú távú célja marad. Mindazonáltal azt széles körű, lényeges és ellenőrizhető fegyverzetcsökkentéssel, jóval tökéletesebb ellenőrzési képességgel és a hagyományos fegyveres erők nagyobb egyensúlyának elérésével összefüggésben kell fontolóra venni, s olyankor, amikor a nukleáris elrettentő erő már nem lesz a nemzetközi biztonság és stabilitás olyan lényeges eleme, mint napjainkban.”36 Az atomfegyver-kísérletek tilalma és más fegyverkorlátozási kérdések összefüggésbe hozatala érthető törekvés, kétségtelen azonban, hogy olyan kompromisszumok hiányában, amelyek lehetővé teszik a problémák mesterséges szétválasztását, még ezek a szerény leszerelési eredmények sem valósultak volna meg.37 Az előbbi nézetet a szakirodalom így fogalmazza meg: „amíg a NATO-nak nincs a hiteles nukleáris elrettentést helyettesítő alternatívája, addig a Nyugatnak nem érdeke” a teljes körű atomcsend,38 A legfontosabb megválaszolandó kérdés az, hogy milyen funkciói vannak az atomfegyver-kísérleteknek, s ennek tükrében nélkülözhetetlenek-e a robbantások a tényleges elrettentés fenntartásához. A robbantások döntő többségét új fegyverek kifejlesztése érdekében hajtják végre. Ugyancsak jelentős hányadot tesznek ki a nukleáris robbanó szerkezeteknek a hordozóeszközökhöz való adaptálása érdekében végzett kísérletek, mivel ma már ezek az atomeszközök az adott fegyverrendszer integráns részét képezik. Kisebb mennyiségben hajtanak végre hatásvizsgálatot, amikor valamilyen anyagon vagy tárgyon már korábban kipróbált eszközök hő- vagy sugárhatását vizsgálják. Végül sor kerül nukleáris szerkezetek biztonsági robbantására annak érdekében, hogy minél jelentéktelenebb számúra csökkenjen a nukleáris balesetek veszélye. A szakemberek véleménye csak a funkciók meghatározásában azonos. Teljesen megoszlik azonban az álláspontjuk arról, hogy szükség van-e kí120
