Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1988 (15. évfolyam)
1988 / 3. szám - KELET-NYUGATI ÚJSÁGÍRÓ-TALÁLKOZÓ BUDAPESTEN - Balázs József: A glasznoszty szerepe a kelet-nyugati kapcsolatok fejlődésében
feznek a glasznoszttyal és a peresztrojkával szemben álló erők is a Szovjetunióban. A nyugati újságírók részletesen és sokat foglalkoztak azzal a kérdéssel, hogy lehet-e fenntartás nélkül hinni a gorbacsovi politikának, hiszen Gorbacsovot is az a „bürokratikus rendszer” nevelte, amelynek a megváltoztatására törekszik. Vajon egy bizonyos idő eltelte után nem következik-e be az, ami már többször megtörtént a Szovjetunióban kezdeményezett reformokkal. Erre a kérdésre senki sem tudott mindenki számára kielégítő választ adni. Az általános jellegű megközelítés az volt, különösen a vita vége felé, hogy mind Keleten, mind Nyugaton a médiáknak támogatniuk kell azt a folyamatot, amelyet Gorbacsov elindított. Ehhez jobban kell ismerni a helyzetet, bizalomra van szükség, és Nyugaton fokozatosan el kell oszlatni egyrészt azt az „aggodalmat”, hogy Gorbacsov nem képes megvalósítani reformjait, másrészt azt a megközelítést, hogy egy modernizált Szovjetunió, Gorbacsov vezetésével veszélyesebb a Nyugatra nézve, mint a pangás állapotában lévő Szovjetunió. Ennek érdekében Nyugaton szembe kellene szállni azzal a felfogással a politikában, és különösen a sajtóban, amely állandóan az ún. szovjet veszélyt emlegeti. Természetesen ezzel egyidőben Keleten viszont a polgári demokráciáról és a kapitalizmusról a valóságnak megfelelő, árnyalt képet kell adni. Többen felvetették, hogy általában az ideologikus megközelítéseket, a pejoratív értelemben vett propagandát, lélektani hadviselést be kellene szüntetni, mert ezekben a konfrontációs elemek időről-időre szükségképpen felmerülnek. A különböző médiák az igazság terjesztésével gyakoroljanak befolyást a politikusokra, a katonai vezetőkre és általában olvasóikra, hallgatóikra, illetve nézőikre. Ezt a megközelítést elvileg mindenki elfogadta, de a nyugati kollégák egy része azt bizonygatta, hogy ők eddig is ezt tették. Mint már említettük, március 7-én Grósz Károly miniszterelnök fogadta a konferencia résztvevőit. Először tájékoztatást adott a magyar gazdasági helyzetről, majd alkalmat adott rá, hogy a résztvevők kérdéseket tegyenek fel. A miniszterelnöknek 14 kérdést tettek fel, amelyek mindenekelőtt a magyar belső helyzetre vonatkoztak. Ezek részletezésétől most eltekintünk. A glasznoszttyal kapcsolatban Grósz Károly miniszter- elnök a következőket tartotta fontosnak kiemelni: a magyar glasznosztyra, a nagyobb magyar nyitottságra az összes magyar médiának, a kormánynak, a nemzetnek szüksége van. A kormány úgy véli, hogy ezen a területen az utóbbi két évtizedben sok változás történt Magyarországon, de még továbbiakra van szükség. A változásokat mindenekelőtt a felelős nyitottság, nyíltság jegyében kell végrehajtani. A kormány stabilizációs és kibontakozási programját a magyar sajtó és általában a tömegkommuniká103
