Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1988 (15. évfolyam)
1988 / 3. szám - KELET-NYUGATI ÚJSÁGÍRÓ-TALÁLKOZÓ BUDAPESTEN - Balázs József: A glasznoszty szerepe a kelet-nyugati kapcsolatok fejlődésében
ció csak ily módon segítheti komolyan. Erre a segítségre; a kormány igényt tart. Hangsúlyozta, hogy a külföldi médiák ismerjék meg és valamilyen mértékben értsék meg Magyarország jelenlegi válságos helyzetét, és ennek alapján közöljenek róla információkat. Nem kérjük azt, hogy állandóan dicsérjenek bennünket, bár ezt az elmúlt évtizedekben sokszor megtették. A magyar kormány kizárólag azt kéri, hogy torzítás nélkül, az objektív helyzet alapján írjanak rólunk. Mi a helsinki záróokmány előírásainak és szellemének megfelelően mindent megteszünk annak érdekében, hogy a külföldi újságírók magyarországi szabad mozgását biztosítsuk, és ennek alapján elősegítsük a valóságos információk szabad áramlását. A kelet—nyugati kapcsolatok fejlesztésében igen fontos szerepe van a kölcsönös bizalom kialakulásának és megerősítésének. Ebben a folyamatban mind Keleten, mind Nyugaton igen nagy az újságírók felelőssége. A magyar kormány minden területen támogatja a dialógus fenntartását és folytatását, beleértve az újságírók közötti olyan eszmecseréket is, mint amilyen most Budapesten folyt. A szükségszerűen felmerülő viták — esetenként éles megfogalmazások —, eltérő megközelítések ellenére ez a kelet—nyugati újságíró konferencia véleményem szerint hasznos és eredményes volt. Természetesen nem oldhatta meg azt a sok problémát, amely az elmúlt évtizedekben a kelet—nyugati kapcsolatokban, az információáramlásban, az újságírásban és általában a médiák tevékenységében felhalmozódott. Ez nem is volt a konferencia célja és feladata. Az is elkerülhetetlen volt, hogy különösen a konferencia elején a résztvevők többsége nem a glasznosztyról beszélt, hanem mindenekelőtt a két világhatalom külpolitikai tevékenységének kritikus megítéléséről. Végül a vita mégiscsak a glasznoszty problémáihoz tért vissza és elősegítette egymás álláspontjának, érdekeinek jobb megismerését és megértését. Talán nem túlzás annak megállapítása, hogy néhány olyan kérdésben, amely a mai kor alapvető problémája — leszerelés, globális problémák, az európai helyzet, biztonság, emberi jogok stb. —, a megközelítést illetően bizonyos egyetértés is kialakult. Legalábbis ezt tükrözte a konferencia végén összehívott nemzetközi sajtóértekezlet, amelyen a Nemzetközi Sajtóintézet igazgatója P. Galliner és az értekezlet elnöke P. Lendvai elismerően szóltak, nemcsak a konferencia megszervezéséről, hanem a résztvevők konstruktív magatartásáról is, külön hangsúlyozva ebben a vonatkozásban a résztvevő szovjet kollégák nagyfokú rugalmasságát és őszinteségét. Véleményem szerint az ilyen jellegű kelet—nyugati újságíró találkozókat folytatni kell. 104
