Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1988 (15. évfolyam)
1988 / 3. szám - Vincze Attila: A Kínai Kommunista Párt XIII. kongresszusa: a folyamatosság és az előrelépés igénye
ával is. A KKP változatlan nemzetközi nyitottságára utal a XIII. kongresszuson elhangzott beszámolónak az a megállapítása, hogy „a más országok kommunista pártjaihoz és egyéb pártjaihoz fűződő kapcsolatokat a függetlenség, az önállóság, a teljes egyenlőség, a kölcsönös tisztelet és az egymás belső ügyeibe való be nem avatkozás elvei alapján kell fejlesztenünk;”. # A magyar—kínai kapcsolatok Érdemes és szükséges is röviden szólni a magyar—kínai kapcsolatok alakulásáról; ez is részét képezi a kínai külpolitika „átrendezésének”, amelyre a XIII. kongresszus utalt. A magyar—kínai kapcsolatok helyreállítása és fejlődése Kína és az európai szocialista országok viszonyának normalizációs folyamatába illeszkedett, de annál valamivel korábban kezdődött. Egyik jellegzetessége kezdettől fogva az volt, hogy a kínai vezetés a hetvenes évek vége óta nagy érdeklődést mutatott a magyar reformtapasztalatok iránt. A nyolcvanas években egymásról kialakított partnerképünket elsősorban az egymás reformtörekvéseinek eredményességében való közös érdekeltség, az egymás tapasztalatai iránti kölcsönös figyelem határozta meg. Jóllehet országaink adottságai eltérőek, s ezért a megújulás konkrét módozatai is különbözőek, de a reformszemlélet logikája alapvetően megegyezik. A nyolcvanas években országaink között kialakult a rendszeres politikai párbeszéd. Ennek fontos eseménye volt Vu Hszüe-csien PB-tag, államtanácsos, külügyminiszter magyarországi látogatása 1986-ban. Vu Hszüe-csient Kádár János, az MSZMP főtitkára is fogadta. Gazdasági kapcsolataink az elmúlt években — nem politikai okok miatt — hullámzóan alakultak, de egészében növekedtek. Külkereskedelmi forgalmunk 1986-ban 588 millió svájci frank volt, szemben az 1979- es 270 millióval. Rendezettek, egyezményes alapokra helyeződtek, jól fejlődnek a parlamentek, a kormányzati szervek, a társadalmi- és tömegszervezetek, a tudományos és kulturális intézmények közötti kapcsolatok is. Pártközi kapcsolataink élénkülését mutatták a kezdeti ad-hoc jellegű kontaktusok, valamint a KKP üdvözlő távirata az MSZMP XIII. kongresszusához. A pártközi viszony teljesértékű normalizálását, pártkapcsolataink új szakaszának kezdetét jelezte Csao Ce-jang 1987 júniusi magyar- országi, valamint Kádár János 1987 októberi kínai látogatása, s az is, hogy az MSZMP táviratban üdvözölte a KKP XIII. kongresszusát. A kétoldalú viszony rendeződése hazánknak több okból is nagy je32
