Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1988 (15. évfolyam)

1988 / 3. szám - Vincze Attila: A Kínai Kommunista Párt XIII. kongresszusa: a folyamatosság és az előrelépés igénye

lentőségű. A kínai bel- és külpolitika pozitív változásai nyomán, kedve­zőbbé vált a magyar belső építőmunka és útkeresés folytatásához elen­gedhetetlenül szükséges külső szocialista háttér. Együttműködésünk hely­reállítása egyúttal azt is jelenti, hogy immár rendezett a viszonyunk va­lamennyi nagyhatalommal. A magyar külpolitika a szocialista Kínával mint a nemzetközi béke és biztonság szavatolásának, a nemzetközi együttműködés új rendszeré­nek fontos tényezőjével számol. A Kínával való együttműködésünk fej­lesztését — az egyes kérdésekben meglévő nézetkülönbségek ellenére — külpolitikánk hosszú távra szóló, szilárd, stratégiai elemnek tekinti. Ha­sonló viszonyulást tapasztalunk kínai részről is. ¥ * * A KKP XIII. kongresszusa realizmusról, kiegyensúlyozottságról, a gyorsuló nemzetközi változásokra való reagálás szándékáról és képessé­géről tanúskodott a helyzetértékelésben, a tapasztalatok gyakorlatias, de elméletileg is igényes összegezésében, valamint a kínai nemzetközi sze­repvállalás alapelveinek és fő irányainak kijelölésében egyaránt. Bizo­nyította, hogy a kínai politikában folytatódtak és új elemekkel gazda­godtak a korábbi kedvező folyamatok, a párt folytatja a fejlődés új út­jainak, távlatainak, eszközeinek és biztosítékainak feltárását, meghatáro­záséit. A KKP előző, XII kongresszusát a reformpolitika, a XlII-ikat pedig a reformpolitika kiteljesítési kongresszusának minősíthetjük. A tanácskozás igazolta, hogy a KKP megújulásra kész párt. Kína ki­egyensúlyozott fejlődésének nem lebecsülhető hatása van a világfolyama­tokra, kiváltképp a távol-keleti—csendes-óceáni térség helyzetének ala­kulására. A kongresszus nyomán várhatóan új lendületet kap a kínai reformpolitika — amely szerves része a szocializmusban kibontakozó ál­talános tendenciáknak — s ez újabb impulzust adhat e folyamatoknak. Mindennek tudatosulásáról, nemzetközi felelősségérzetről tanúskodnak a kongresszusi beszámoló zárószavai: „Kína forradalma és építőmunkája az emberi haladás ügyének fontos eleme. [...] A Kínában folyó szocialista korszerűsítés és építőmunka eredményei minden bizonnyal új hozzájáru­lást fognak jelenteni a világbéke és az emberi haladás ügyéhez, és tovább növelik a tudományos szocializmus vonzerejét.” 1 A világ kommunistáinak hozzávetőleg 55 százaléka. 2 A párttagság 1936 küldöttet választott, rajtuk kívül a Központi Bizottság még 61-et delegált. Az 1997 küldött közül végül Í953 vett részt a kongresszus munkájá­ban. Zsenmin Zsipao, 1987. október 24. és 26. 3 A módosításokról lásd Zsenmin Zsipao, 1987. november 2. 33

Next

/
Oldalképek
Tartalom