Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1988 (15. évfolyam)
1988 / 2. szám - NEMZETKÖZI KATONAI BIZTONSÁG - Tolnay László: A katonai biztonság jellemzői és dimenziói
TOLNAY LÁSZLÓ A katonai biztonság jellemzői és dimenziói A második világháború és következményei alapvető változásokat eredményeztek a nemzetközi küzdőtéren működő erők rendszerében. Az új rendszer két pólusra épül fel: két hatalmi tömb és középpontjában két világhatalom váltotta fel a korábban egymással versengő és egymást kölcsönösen egyensúlyban tartó rendszerek sokaságát. Ebben a rendszerben hiányzik a klasszikus sémákra jellemző „harmadik erő”, amely a „stabili- zátor” szerepét tölti be. A globális méreteket öltő nemzetközi politikai folyamatokat nagymértékben a fölényre, illetve annak semlegesítésére irányuló törekvések határozzák meg. A második világháborút követően kezdetben az Egyesült Államok politikáját a nemzetközi erő rendszeren belüli — a háború utáni időszakra jellemző — aránytalanságok megszilárdítása motiválta. Az Egyesült Államok ipari termelése a második világháború idején 40 százalékkal nőtt, 1949-ben a világ termelésének — a Szovjetunió nélkül — csaknem kétharmad részét tette ki, exportja a háborús években megháromszorozódott, itt halmozódott fel a kapitalista országok tőkéjének mintegy háromnegyed része. Katonai képességeit illetően is jelentősen túlszárnyalta a tőkés országokat, emellett rendelkezett az atomfegyver monopóliumával.1 A Szovjetunió ezzel szemben a háború következtében hatalmas emberi és anyagi veszteségeket szenvedett, az ország jelentős része elpusztult. Ez az aránytalanság arra ösztönözte az amerikai vezetést, hogy megkísérelje az Egyesült Államok meghatározó szerepének kiépítését, lényegében a „Pax Americana” megteremtését és megszilárdítását a világban. E célból látott hozzá egy globális szövetségi rendszer életre hívásához, amelynek elsődleges feladata a feltételezett potenciális ellenfél, a Szovjetunió „feltartóztatása” 40
