Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1988 (15. évfolyam)
1988 / 1. szám - KÖNYVEKRŐL - Balázs József: Mihail Gorbacsov: Az átalakításról
ge: a tudományos-technikai forradalom eredményeit össze kell kapcsolni a tervgazdasággal, és működésbe kell hozni a szocializmus egész potenciálját. Az átalakítás: támaszkodás a tömegek alkotó munkájára, a demokrácia, a szocialista önigazgatás sokoldalú fejlesztése, a kezdeményezés, az öntevékenység ösztönzése, a fegyelem és a rend megszilárdítása, a nyilvánosság, a bírálat és az önbírálat kibontakoztatása a társadalmi élet minden területén, az egyén értékének és méltóságának magas fokú tisztelete, megbecsülése. Az átalakítás: az intenzív tényezők szerepének folytonos növelése a szovjet gazdaság fejlesztésében: a demokratikus centralizmus lenini elveinek visszaállítása és fejlesztése a népgazdaság irányításában, az irányítás közgazdasági módszereinek minden területen való meghonosodása, a parancsolgatás és az adminisztrálgatás elutasítása; annak biztosítása, hogy a gazdaság minden egységében és minden területén meghonosodjanak az önálló elszámolás elvei, a munka és a termelés megszervezésének új formái, az újító szellem és a szocialista vállalkozókedv sokoldalú ösztönzése. Az átalakítás: határozott fordulat a tudomány felé, a tudomány és a gyakorlat közötti érdemi partnerkapcsolat kialakítása, amelynek célja a kimagasló végeredmények elérése, minden kezdeményezésnek szilárd tudományos alapra való helyezése, a tudósoknak az a készsége és forró óhaja, hogy aktívan támogassák a pártnak a társadalom megújítását célzó irányvonalát; egyszersmind gondoskodás a tudomány kádereiről, arról, hogy ezek a káderek aktívan részt vegyenek az átalakítási folyamatokban. Az átalakítás: a szociális szféra elsődleges fejlesztése, a szovjet emberek szükségleteinek mind teljesebb kielégítése, hogy javuljanak a munka- és életkörülményeik, a pihenés, a művelődés, az egészségügyi ellátás feltételei; állandó gondoskodás minden ember és az egész társadalom szellemi gazdagságáról, kultúrájáról; képesség arra, hogy a társadalmi élet nagy, kardinális problémáinak megoldását összekapcsoljuk az embereket foglalkoztató napi kérdések megoldásával. Az átalakítás: a társadalom energikus megtisztítása a szocialista morál torzulásaitól, a társadalmi igazságosság elveinek következetes megvalósítása, a szó és a tett, a jogok és kötelességek egysége, a becsületes, kiváló minőségű munka messzemenő elismerése, a munka díjazásában meglevő: egyenlősítő tendenciák, a fogyasztói szemlélet leküzdése. Az átalakítás végső célja, gondolom, világos: az ország egész életének mélyreható megújítása, a társadalmi szervezet legkorszerűbb formáinak kialakítása a szocializmusban, társadalmi rendünk humanista jellegének mind teljesebb feltárása minden döntő területen, gazdasági, társadalmi—politikai és erkölcsi éren egyaránt.” (124—126. 1.) M. Gorbacsov a háromszor elhalasztott 1987. januári KB-ülésen fogalmazta meg eddig legrészletesebben — elméleti igénnyel és normatívákat is felállítva — az átalakítás lényegét. Igen fontos ebből a szempontból annak kiemelése, hogy a Szovjetunióban a társadalmi, gazdasági fejlődés átalakítása és meggyorsítása nem csupán 139