Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1988 (15. évfolyam)

1988 / 1. szám - KÖNYVEKRŐL - Balázs József: Mihail Gorbacsov: Az átalakításról

azért szükséges, mert a fejlődés különféle területein le kell küzde­ni az elmaradást, a pangást és a deformációt, hanem az a történel­mi szükségszerűség, hogy a gyö­keresen megváltozott belső és nemzetközi feltételekből követke­zően ki kell tűzni a szocialista tár­sadalom új minőségű állapotának elérését. (267., 268. 1.) A megfontoltság és a fokozatos­ság az átalakításban — vezérelve M. Gorbacsov beszédeinek. Végig­vonul a beszédeken az a gondolat, hogy a látszatátalakítás, a fecse­gés, az átalakítással való látszóla­gos egyetértés igen veszélyes, mert hátráltatja a forradalmi áta­lakítást. Ezzel kapcsolatban többek között a következőket írja: „Sehol, a társadalmi és termelési rendsze­rünk egyetlen láncszemében sem szabad megengedni az átalakítás fogalmának devalválását. Észre kell venni és haladéktalanul rea­gálni kell, amikor az átalakítás zászlaja alatt fellép a gerinctelen - ség, a személyes ambíció, az önző számítás, amikor az átalakítás konkrét munkáját hangzatos frá­zisokkal, üres szólamokkal helyet­tesítik.” (171. 1.) A szerző Leninre hivatkozva, de a mai konkrét hely­zetre és valóságra utalva, külön és többször foglalkozik a párt- és ál­lami apparátus szerepével, felada­taival és az ezzel kapcsolatos prob­lémákkal is. Lenint idézve, han­goztatja, hogy az apparátus legyen a politikáért, ne pedig a politika az apparátusért. (175. 1.) Nem az ap­parátus devalválásáról van szó, hanem arról, hogy az apparátusnak kitüntetett szerepe van az átalakí­tás végrehajtásában. Nyilvánvaló, hogy ebben az esetben is érzékeny problémákat érint, ezért szinte va­lamennyi beszédében visszatér a káderek kiválasztása és a vezetők szerepe fontosságára az átalakítás megértésében és tömeges elterjesz­tésében. M. Gorbacsov gyakran felteszi azt a ^kérdést, hogy az átalakítás hozott-e már valamilyen kézzelfog­ható, konkrét eredményt a szovjet gazdaság és társadalom életében? Tényekkel és számadatokkal bizo­nyítja, hogy bár valójában az áta­lakításnak még csak az első lépései történtek meg, és egy történelmi folyamat kezdetén van a Szovjet­unió, máris vannak olyan konkrét eredmények a gondolkodásban, a gazdasági mutatókban, amelyek bi­zonyítják az átalakítás életrevaló­ságát, amellyel szemben nincs más reális alternatíva. (213. 1.) Az SZKP XXVII. kongresszusa óta igen rövid idő telt el. Ennek ellenére a szovjet Szakszerve­zetek XVIII. kongresszusán el­mondott beszédében M. Gorba­csov — hangsúlyozva az átalakítás kezdeti lépéseit, — nyomatékosan leszögezte, hogy „az átalakítás, amint ezt a Központi Bizottság ja- nu iri ülése leszögezte, már nem eszme, hanem realitás”. (231. 1.) A szerző valamennyi beszédének és írásának jellemző vonása a szo­cialista demokrácia kiteljesítésének szuggerálása. Kiemelten hangsú­lyozza, hogy a demokrácia nem el­lentéte a rendnek, ellenkezőleg egy magasabb szintű rend megterem­tésének legfontosabb eszköze. A demokrácia nem ellentéte a fegye­lemnek, ellenkezőleg magasabb fo­kú állampolgári fegyelmet biztosít. A demokrácia nem ellentéte a fe­lelősségnek, ellenkezőleg, növeli a társadalom önellenőrzésének lehe­tőségeit. A szocialista demokrácia kiteljesítéséhez hozzátartozik a politikai kultúra növelése, a poli­tikai intézményrendszer fokozatos átalakítása a társadalmi önigazga­tás irányába. Ezzel összefüggésben 140

Next

/
Oldalképek
Tartalom