Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1987 (14. évfolyam)

1987 / 5. szám - MAGYARSÁG ÉS MAGYARORSZÁG-KÉP - Fülöp Mihály: A berlini (potsdami) értekezlet és az európai béke

vei —, hiszen Franciaország nem vett részt az érintett államok fegyverszüneti rendszereiben. Byrnes az amerikai példára hivatkozott: az Egyesült Államok sem állt hadiállapotban Finnországgal, ezért nem is írja alá a békeszerződést (az eredeti amerikai javaslatból a finn békeelőkészítés ki is maradt) — de a kérdést tárgyaló tanácsüléseken részt fog venni. A megoldást a brit külügyminiszter találta meg: a tanácsban az érintett országgal fegyverszünetet aláíró nagyhatalmak vesznek részt. Molotov ellenezte Franciaország tagságát, a tanácsot szovjet—amerikai—angol részvétellel képzelte el. Eden szorgalmazta ugyan a franciák tagságát, de hajlandó volt ettől visszalépni, ha elképzelése nem találkozna szovjet és amerikai kollégája véleményével. Molotov végül javasolta, hogy kezdjék el hárman, és „majd meglátják, mi lesz”. A külügyminiszterek egyedül az Európai Tanácskozó Bizottság felszámolásában jutottak megegyezésre.24

Sztálin, Churchill és Truman július 18-án délután elfogadta a tanács összetételét módosító indítványt, amely tehát Kínát az európai békerendezésből, Franciaországot pedig a német kivételével az összes többi béketárgyalásból kirekesztette. Churchill szükségtelennek vélte az ENSZ elé terjeszteni a békeszerződés-tervezeteket, mivel ez elhúzódó, nehézkes folyamathoz vezetne. Sztálin feleslegesnek tartotta a tervezeteket a többi szövetséges elé terjeszteni, mivel a három nagyhatalom valamennyiük érdekeinek képviseletében jár el.25

Július 19-én Byrnes újra felvetette a francia részvétel indokoltságát az olasz béketárgyalásokon, mivel Franciaország harcolt Olaszország ellen. Molotov ezúttal beleegyezett a francia részvételbe, de megkérdezte, hogy Franciaország a román békeszerződés kialakításában is részt vehet- e? A szovjet külügyminiszter ugyanis nem tartotta indokoltnak és ellenezte a francia részvételt. Az amerikai külügyminiszter kijelentette, hogy mivel Franciaország nem volt hadiállapotban Romániával, a vitákon ugyan részt vehet, de a döntéshozatalban nem.. Noha az amerikai külügyminisztérium emlékeztetője ezt megállapodásként rögzítette, a megfogalmazás nem került be a határozatba.26 Churchill és Attlee a július 20~i megbeszélésen elérte hogy a tanács üléseinek színhelye és titkárságának állandó székhelye London legyen. Másnap megállapodtak a tanács legkésőbb szeptember 1-jéig történő összehívásában is.

Az amerikai elképzeléseket a tanács szerepéről július 24-én Byrnes magyarázta el a szovjet külügyminiszternek. El kívánták kerülni a terméketlen, végeláthatatlan vitákat folytató általános békekonferencia ösz- szehívását, az európai kérdésekben közvetlenül nem érdekelt kis államok meghallgatását. A tanács Londonban 7—10 nap alatt kidolgozná a külügyminiszter-helyetteseknek adandó irányelveket. A békeszerződés-tervezeteket — elsőként az olaszt — a három kormány szeptember 1-je előtt

175