Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1987 (14. évfolyam)
1987 / 5. szám - MAGYARSÁG ÉS MAGYARORSZÁG-KÉP - Fülöp Mihály: A berlini (potsdami) értekezlet és az európai béke
ban áll; a román, a bolgár, a magyar békeszerződés megoldaná nehézségeiket ezekben az országokban. J. Dunn elismerte, hogy az európai kérdések megtárgyalását célszerű a négy nagyhatalomra szűkíteni. A békekötés kérdésében azonban az amerikai álláspont megmerevedett. Közölték az angolokkal, hogy határozottan ellenzik a béketárgyalásokat a román — s valamivel kisebb mértékben — a bolgár és a magyar kormánynyal.20 Eden — saját minisztériuma véleményétől eltérően — végül is egyetértett az amerikai vonallal, így az angol javaslat előterjesztését levették a napirendről. A brit külügyminisztérium a kormányátalakítások, a választások és a Szövetséges Ellenőrző Bizottságok átszervezése kérdésében átengedte a kezdeményezést az amerikaiaknak.21 A SZEB ügyében a szovjet kormány még a három nagyhatalom képviselőinek berlini találkozója előtt igyekezett elébe menni az amerikai kívánságoknak, és javaslatokat tett a romániai, bulgáriai és magyarországi SZEB munkarendjének megváltoztatására, a nyugati katonai missziókra a hadműveletek idején érvényes korlátozások feloldására.22 A háromhatalmi berlini (potsdami) értekezlet (1945. július 17. — augusztus 2.) megalakította a Külügyminiszterek Tanácsát. (Az értekezleten egyébként július 28-án Churchillt Attlee váltotta fel.) Truman a július 17-i ülésen előterjesztette külügyminisztériuma javaslatát e kérdésről. Sztálin azt akarta, hogy a Külügyminiszterek Tanácsában csak a potsdami értekezleten részt vevő hatalmak képviselői legyenek jelen, különösen Kína részvételét kifogásolta az európai rendezésben. A tanács létrehozása szerinte feleslegessé teszi a három külügyminiszter Jaltában elhatározott időnkénti találkozóját, akárcsak az Európai Tanácskozó Bizottság további működését. Churchill e két testület működését — párhuzamosan a tanáccsal — fenn kívánta tartani. Egyetértett viszont Kína távol tartásával az európai kérdésektől, mivel úgy vélekedett, hogy „papíron könnyű szervezeteket létrehozni, de ha a gyakorlatban semmit sem végeznek, nézetem szerint feleslegesek”. A brit miniszterelnök az eljárás tekintetében azt javasolta, hogy a tanács tagjai „csak akkor jelenjenek meg az üléseken, amikor ott őket érdeklő kérdésekről tárgyalnak”. Sztálin szerint a tanács határozná meg az európai békeértekezlet összehívásának időpontját, Churchill viszont abban látta a tanács feladatát, hogy a békeszerződéstervezeteket a három államfő, illetve kormány elé terjessze. Truman végül is egyetértett Kína kirekesztésével a tanácsból.23 A három külügyminiszter az állam- és kormányfők tárgyalásainak előkészítésére rendszeresen üléseket tartott. Július 18-án Byrnes újra a kínaiak tagsága mellett érvelt azzal, hogy részvételüket a távol-keleti ügyek tárgyalására korlátoznák. Molotov megkérdőjelezte a francia részvételt a béketárgyalásokon — a német és olasz békeelőkészítés kivételé174
