Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1987 (14. évfolyam)

1987 / 5. szám - MAGYARSÁG ÉS MAGYARORSZÁG-KÉP - Fülöp Mihály: A berlini (potsdami) értekezlet és az európai béke

ban áll; a román, a bolgár, a magyar békeszerződés megoldaná nehézsé­geiket ezekben az országokban. J. Dunn elismerte, hogy az európai kér­dések megtárgyalását célszerű a négy nagyhatalomra szűkíteni. A béke­kötés kérdésében azonban az amerikai álláspont megmerevedett. Közöl­ték az angolokkal, hogy határozottan ellenzik a béketárgyalásokat a ro­mán — s valamivel kisebb mértékben — a bolgár és a magyar kormány­nyal.20 Eden — saját minisztériuma véleményétől eltérően — végül is egyetértett az amerikai vonallal, így az angol javaslat előterjesztését le­vették a napirendről. A brit külügyminisztérium a kormányátalakítások, a választások és a Szövetséges Ellenőrző Bizottságok átszervezése kérdé­sében átengedte a kezdeményezést az amerikaiaknak.21 A SZEB ügyében a szovjet kormány még a három nagyhatalom képviselőinek berlini ta­lálkozója előtt igyekezett elébe menni az amerikai kívánságoknak, és ja­vaslatokat tett a romániai, bulgáriai és magyarországi SZEB munkarend­jének megváltoztatására, a nyugati katonai missziókra a hadműveletek idején érvényes korlátozások feloldására.22 A háromhatalmi berlini (potsdami) értekezlet (1945. július 17. — augusztus 2.) megalakította a Külügyminiszterek Tanácsát. (Az értekezle­ten egyébként július 28-án Churchillt Attlee váltotta fel.) Truman a jú­lius 17-i ülésen előterjesztette külügyminisztériuma javaslatát e kérdés­ről. Sztálin azt akarta, hogy a Külügyminiszterek Tanácsában csak a potsdami értekezleten részt vevő hatalmak képviselői legyenek jelen, kü­lönösen Kína részvételét kifogásolta az európai rendezésben. A tanács lét­rehozása szerinte feleslegessé teszi a három külügyminiszter Jaltában el­határozott időnkénti találkozóját, akárcsak az Európai Tanácskozó Bizott­ság további működését. Churchill e két testület működését — párhuza­mosan a tanáccsal — fenn kívánta tartani. Egyetértett viszont Kína távol tartásával az európai kérdésektől, mivel úgy vélekedett, hogy „papíron könnyű szervezeteket létrehozni, de ha a gyakorlatban semmit sem vé­geznek, nézetem szerint feleslegesek”. A brit miniszterelnök az eljárás tekintetében azt javasolta, hogy a tanács tagjai „csak akkor jelenjenek meg az üléseken, amikor ott őket érdeklő kérdésekről tárgyalnak”. Sztá­lin szerint a tanács határozná meg az európai békeértekezlet összehívá­sának időpontját, Churchill viszont abban látta a tanács feladatát, hogy a békeszerződéstervezeteket a három államfő, illetve kormány elé ter­jessze. Truman végül is egyetértett Kína kirekesztésével a tanácsból.23 A három külügyminiszter az állam- és kormányfők tárgyalásainak előkészítésére rendszeresen üléseket tartott. Július 18-án Byrnes újra a kínaiak tagsága mellett érvelt azzal, hogy részvételüket a távol-keleti ügyek tárgyalására korlátoznák. Molotov megkérdőjelezte a francia rész­vételt a béketárgyalásokon — a német és olasz békeelőkészítés kivételé­174

Next

/
Oldalképek
Tartalom