Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1987 (14. évfolyam)

1987 / 5. szám - MAGYARSÁG ÉS MAGYARORSZÁG-KÉP - Fülöp Mihály: A berlini (potsdami) értekezlet és az európai béke

kezletek sorozatán vagy Dumbarton Oaks-típusú általános békekonferencián kívánják megtárgyalni. Edward Stettinius június 19-i válaszában óva intette az elnököt a nehézkes, elhúzódó szabályszerű békekonferencia összehívásától. Helyette a kérdéseket külön-külön tárgyaló Külügyminiszterek Tanácsa létrehozását ajánlotta (brüsszeli vagy bécsi állandó székhellyel). A tanácsban az ENSZ Biztonsági Tanács állandó tagjai — Szovjetunió, Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország, Kína — vennének részt. Stettinius szerint így elkerülnék, hogy — miként az a jóvátételi bizottság esetében történt — a Szovjetunió felvesse Lengyel- ország és Jugoszlávia tagságát, és egyben kizárnák a Szovjetunió vagy Nagy-Britannia külpolitikájával azonosuló további tagok felvételét.

Július 7-én a State Department azt javasolta a szovjet és a brit kormánynak, hogy dolgozzák ki sürgősen és közösen a béketárgyalás és a területrendezések eljárási módozatát, hozzák létre a Külügyminiszterek Tanácsát, mert enélkül folytatódna a „jelenlegi zűrzavar, politikai stagnálás és gazdasági bizonytalanság”, és ez „komoly károkat okozna Európának és a világnak”. Az amerikai javaslat hivatkozott arra is, hogy az első világháborút követő versailles-i békekonferencia az egymással ütköző követelések felforrósodott légkörében ülésezett, ezért eljárása lassú és nehézkes volt, a kidolgozott okmányok ratifikálása elhúzódott. A State Department felfogása szerint a nagyhatalmaknak a többi szövetséges véleményét is meg kell hallgatniok, különben azzal vádolhatnák őket, hogy a nagyhatalmak a kis államok érdekeinek figyelembevétele nélkül kormányozzák a világot és rendezik Európa sorsát. James Byrnes — aki július 3-án vette át Stettiniustól a külügyminisztérium vezetését, — azt javasolta Trumannak, hogy a tanács előbb az olasz, a román, a bolgár és a magyar szerződéseket tárgyalja, mivel ezek a „kevésbé vitatottak”, s csak azután térjenek rá Németországra. A szerződéstervezeteket Byrnes az Egyesült Nemzetek általános békeértekezlete elé kívánta terjeszteni.19

Molotov szovjet külügyminiszter július 11-én kedvezően reagált az amerikai javaslatra. A Foreign Office is előnyösnek tartotta az amerikai tervet, mivel lehetővé tenné a francia részvételt és a — munkáját gyakorlatilag már befejező — Európai Tanácskozó Bizottság felszámolását. A brit külügyminisztérium javasolta, hogy a Külügyminiszterek Tanácsa — állandó titkárságával egyetemben — londoni székhellyel működjék, noha nem zárták Ki, hogy máshol is ülésezhet. A. Cadogan brit külügyi államtitkár július 14-én J. Dunn amerikai külügyminiszter-helyettesnek ugyanakkor értésére adta, hogy a német kérdés megvitatása fontosabb a tanács létrehozásának megtárgyalásánál, a jaltai nyilatkozat végrehajtása helyett inkább a békekötést szorgalmazzák, mivel Nagy-Britannia nem veheti fel a diplomáciai kapcsolatot olyan országokkal, amelyekkel had173