Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1987 (14. évfolyam)
1987 / 1. szám - Bányász Rezső: Ronald Reagan politikai arcképéhez
Egyesült Államok elnöke ennek kapcsán az SZKP KB főtitkárától Szovjetunióba szóló meghívást fogadott el. Az SZKP KB főtitkára ugyanakkor elfogadta az Egyesült Államok elnökének meghívását, hogy látogasson el az Egyesült Államokba. A látogatások szervezésének és időpontjának kérdéseit diplomáciai úton egyeztetik.” A találkozón néhány konkrét kérdésben megállapodást értek el. Ezt a nyilatkozat az alábbiakban ismerteti. A nyilatkozat 1. pontja a béke és a nemzetközi biztonság globális kérdéseivel foglalkozva igen lényeges elvi álláspontokat tartalmaz a két legnagyobb hatalomnak az emberiség iránti felelősségéről. ,,A felek — miután megvitatták a biztonság kulcsfontosságú kérdéseit, és annak tudatában, hogy a Szovjetunióra és az Egyesült Államokra különleges felelősség hárul a béke megóvásáért — kijelentik, hogy atomháborút sohasem szabad kirobbantani, és abban nem lehet győztes. Felismerve, hogy bármilyen konfliktus a Szovjetunió és az Egyesült Államok között katasztrofális következményekkel járhatna, hangsúlyozták: fontos, hogy elejét vegyék a kettőjük közötti bármilyen — akár atom-, akár hagyományos — háborúnak. Nem fognak katonai fölény elérésére törekedni. A főtitkár és az elnök megvitatta az atom- és űrfegyverekről szóló tárgyalások kérdéseit. Megállapodtak abban, hogy e tárgyalásokon meggyorsítják a munkát. Ezen azoknak a feladatoknak a végrehajtása értendő, amelyeket az 1985. január 8-i szovjet—amerikai közös nyilatkozat tartalmaz, nevezetesen: ki kell küszöbölni az űrfegyverkezési hajszát, és meg kell szüntetni a földi fegyverkezést, korlátozni és csökkenteni kell a nukleáris fegyvereket, és meg kell szilárdítani a hadászati stabilitást.” Mindezek figyelembevételével jelenthette 1985. november végén Mihail Gorbacsov a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsnak: ,,A genfi találkozó hasznos, nyílt, egyenes és konkrét tárgyalás volt. Reális számvetést készítve azonban nem szabad megfeledkezni arról, hogy a találkozón nem sikerült megoldást találni a fegyverkezési hajsza megszüntetésének legfontosabb kérdésére. Az amerikai vezetés nem akar lemondani a csillagháborús program megvalósításáról, s ezért Genfben nem lehetett konkrét megállapodásokat kötni a leszerelésről, s elsősorban a nukleáris és űrfegyverzetek központinak számító problémájáról. A találkozó eredményeként nem csökkent a két fél által felhalmozott fegyverek mennyisége, és folytatódik a fegyverkezési hajsza. Ez csalódást kelt. A Szovjetunió és az Egyesült Államok változatlanul nagyon eltérően ítéli meg a nemzetközi helyzet sok alapvető kérdését, a világ különböző térségeiben kialakult helyzetet. 35
