Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1987 (14. évfolyam)
1987 / 2. szám - Szűrös Mátyás: A nemzeti és a nemzetközi érdekek összefüggése a magyar külpolitikában
fegyvereket oda, ahol még nincsenek, és ne növeljék számukat ott, ahol már vannak; hosszabb távon pedig kontinensünk egyes térségeinek, sőt egész Európának a teljes atomfegyver-mentesítése a cél. Ennek érdekében elképzelhetőnek, sőt szükségesnek tartjuk például az atomfegyverrel nem rendelkező európai országok közös fellépését is. Az atomfegyverrel nem rendelkező országok hozzájárulhatnak az atomsorompó-szerződés kibővítéséhez és elmélyítéséhez; a delhi „Hatok” felhívásához, az el nem kötelezett országok hararei csúcsértekezletéhez hasonlóan sürgethetnék a nukleáris hatalmakat: tegyenek meg mindent a leszerelés érdekében. Ezek az államok előmozdíthatják az atomfegyvermentes övezetek létesítését, és számos más, érdemi javaslatot is tehetnek. A nemzetek anyagi és szellemi felemelkedéséhez szükséges feltételek szavatolásához nemcsak a fizikai megsemmisülés veszélyének elkerülése, a katonai biztonság garantálása tartozik. Az anyagi termelés nemzetközivé válásából következik, hogy valamennyi ország jóléte szempontjából kiemelkedő jelentősége van a gazdasági kapcsolatok zavartalan fejlődésének. Ezért is figyelmeztető, hogy a hetvenes évektől kezdődően a nemzetközi pénzügyi rendszer zavarai, az eladósodás, az új típusú függőségi rendszerek kialakulása, a fölerősödő protekcionizmus, a hátrányos megkülönböztető intézkedések nem csupán gazdasági természetű nehézségeket idézhetnek elő, hanem válságba sodorhatják a jelenlegi, esetenként meglehetősen törékeny politikai kapcsolatokat is. Korunkban mind erőteljesebben jelentkezik a világgazdasági és a nemzetközi politikai folyamatok közötti szerves összefüggés. Az a tapasztalatunk, hogy minél szélesebb a szocialista és a kapitalista országok közötti gazdasági együttműködés, annál szilárdabb talajra épülhetnek a politikai kapcsolatok is. És ez fordítva is igaz: javuló politikai légkörben kedvezőbb feltételek jönnek létre a gazdasági együttműködés szélesítéséhez. A világgazdaságban éles verseny folyik az egyes államok, államcsoportok között. Ám e versenynek objektív korlátái vannak. Miközben hosz- szabb távon a világgazdaság egyetlen résztvevője számára sem lehetséges a kiegyensúlyozott fejlődés a többiektől való elzárkózás útján, napjainkban nem bizonyul járható útnak a mások elszigetelésére, egyoldalú és kizárólagos függőségben tartására irányuló törekvés sem. Ez különösen érvényes az Észak—Dél viszonyra, de vonatkozik a kelet—nyugati gazdasági együttműködésre is. Fontos tehát a gazdasági kérdések megoldása során is az ésszerű önmérséklet, a kompromisszumkeresés, a kölcsönösen előnyös egyezségek elérését lehetővé tevő tárgyalási mechanizmusok kialakítása. Magyarországnak szinte létérdeke a gazdasági kapcsolatok kiegyensúlyozottsága, stabilitása és diverzifikálása. Nemzeti jövedelmünk mintegy 6
