Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1987 (14. évfolyam)

1987 / 2. szám - Szűrös Mátyás: A nemzeti és a nemzetközi érdekek összefüggése a magyar külpolitikában

fegyvereket oda, ahol még nincsenek, és ne növeljék számukat ott, ahol már vannak; hosszabb távon pedig kontinensünk egyes térségeinek, sőt egész Európának a teljes atomfegyver-mentesítése a cél. Ennek érdekében elkép­zelhetőnek, sőt szükségesnek tartjuk például az atomfegyverrel nem ren­delkező európai országok közös fellépését is. Az atomfegyverrel nem ren­delkező országok hozzájárulhatnak az atomsorompó-szerződés kibővítésé­hez és elmélyítéséhez; a delhi „Hatok” felhívásához, az el nem kötelezett országok hararei csúcsértekezletéhez hasonlóan sürgethetnék a nukleáris hatalmakat: tegyenek meg mindent a leszerelés érdekében. Ezek az álla­mok előmozdíthatják az atomfegyvermentes övezetek létesítését, és szá­mos más, érdemi javaslatot is tehetnek. A nemzetek anyagi és szellemi felemelkedéséhez szükséges feltételek szavatolásához nemcsak a fizikai megsemmisülés veszélyének elkerülése, a katonai biztonság garantálása tartozik. Az anyagi termelés nemzetközivé válásából következik, hogy valamennyi ország jóléte szempontjából kie­melkedő jelentősége van a gazdasági kapcsolatok zavartalan fejlődésének. Ezért is figyelmeztető, hogy a hetvenes évektől kezdődően a nemzetközi pénzügyi rendszer zavarai, az eladósodás, az új típusú függőségi rendsze­rek kialakulása, a fölerősödő protekcionizmus, a hátrányos megkülönböz­tető intézkedések nem csupán gazdasági természetű nehézségeket idézhet­nek elő, hanem válságba sodorhatják a jelenlegi, esetenként meglehetősen törékeny politikai kapcsolatokat is. Korunkban mind erőteljesebben jelentkezik a világgazdasági és a nemzetközi politikai folyamatok közötti szerves összefüggés. Az a tapasz­talatunk, hogy minél szélesebb a szocialista és a kapitalista országok kö­zötti gazdasági együttműködés, annál szilárdabb talajra épülhetnek a poli­tikai kapcsolatok is. És ez fordítva is igaz: javuló politikai légkörben ked­vezőbb feltételek jönnek létre a gazdasági együttműködés szélesítéséhez. A világgazdaságban éles verseny folyik az egyes államok, államcso­portok között. Ám e versenynek objektív korlátái vannak. Miközben hosz- szabb távon a világgazdaság egyetlen résztvevője számára sem lehetséges a kiegyensúlyozott fejlődés a többiektől való elzárkózás útján, napjaink­ban nem bizonyul járható útnak a mások elszigetelésére, egyoldalú és ki­zárólagos függőségben tartására irányuló törekvés sem. Ez különösen ér­vényes az Észak—Dél viszonyra, de vonatkozik a kelet—nyugati gazdasá­gi együttműködésre is. Fontos tehát a gazdasági kérdések megoldása so­rán is az ésszerű önmérséklet, a kompromisszumkeresés, a kölcsönösen elő­nyös egyezségek elérését lehetővé tevő tárgyalási mechanizmusok kiala­kítása. Magyarországnak szinte létérdeke a gazdasági kapcsolatok kiegyensú­lyozottsága, stabilitása és diverzifikálása. Nemzeti jövedelmünk mintegy 6

Next

/
Oldalképek
Tartalom