Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1987 (14. évfolyam)
1987 / 2. szám - Szűrös Mátyás: A nemzeti és a nemzetközi érdekek összefüggése a magyar külpolitikában
fele a külkereskedelemben realizálódik, 1985-ben behozatalunk csaknem 40 százaléka a fejlett tőkés országokból származott, kivitelünknek pedig valamivel több mint 30 százaléka oda irányult. Tudatosan törekszünk a nemzetközi munkamegosztás előnyeinek kihasználására, s nemcsak a szocialista országok gazdasági együttműködési szervezetének vagyunk tagjai, de a GATT-nak, a Világbanknak és a Nemzetközi Valutaalapnak is. A globális problémákról szólva meg kell még említenem, hogy léteznek olyan kérdések is, amelyekben — a fenyegető veszélyek ellenére — a nemzetközi együttműködés szintje még meglehetősen alacsony. Ilyennek tartjuk például a természeti környezet védelmét, ezen belül — s ez magyar szempontból különösen fontos — a természetes felszíni vizek tisztaságát. A magunk részéről arra törekszünk, hogy előmozdítsuk a nemzetek közötti együttműködést ezen a területen is. * * * Világméretű és természetes jelenség, hogy az országok egybevágó vagy közel eső nemzeti érdekeik érvényesítése céljából érdekcsoportokat alkotnak, politikai, gazdasági, katonai szövetségi rendszerekbe, integrációs szervezetekbe tömörülnek. E csoportosulások túlnyomó többsége — kétpólusú világunk következményeként — vagy a két nagyhatalom köré tömörül, mint a NATO, a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa, a Varsói Szerződés Szervezete; vagy pedig valamilyen módon a bipolaritás hatására, esetlegesen annak bizonyos ellensúlyozására jött létre, mint az el nem kötelezett országok mozgalma, a semlegesek és el nem kötelezettek fellépése a helsinki folyamatban, az Európai Közösség, az EFTA, de még az OPEC is. A szövetségi rendszerekben, az integrációs szervezetekben az összefonódás, a gazdasági-politikai egymásrautaltság mellett törvényszerűen megjelenik a nemzeti érdekek érvényesítésének, az önazonosság megőrzésének igénye is. Az egyes államok, államcsoportok mind szorosabb együttműködése általában nagyobb katonai, gazdasági, politikai biztonságot jelent a résztvevők számára, viszont elkerülhetetlenül azzal jár, hogy egyre több — korábban nemzeti szintű — döntés kerül nemzetközi szintre, illetve válik attól függővé. Mivel azonban a szövetségi rendszer maga is a nemzeti érdekek azonos vagy közel azonos csoportjára épül, a szövetségi rendszer szintjén megjelenő „közös” érdek nem szoríthatja háttérbe a nemzeti érdekeket. A közös érdek ugyan ütközhet a nemzetiekkel, de végül is kizárólag a nemzeti érdekek egyeztetésének kereteiben, összehangolt mivoltukban létezhet. Magyarország számára elsődleges szerepe van a szocialista országok7
