Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1987 (14. évfolyam)
1987 / 1. szám - KÖNYVEKRŐL - Faludi Péter: M. JE. Trigubenko (szerk.): A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság
szocialista építésében” című fejezet (110—191. 1.), amely az eddigi legteljesebb, elemző-értékelő ösz- szegzést nyújtja a kérdés gazdasági vonatkozásairól. Az olvasó részletes áttekintést kap az elmúlt kb. négy évtized alapvető szovjet—koreai gazdasági—pénzügyi megállapodásairól, feltételeiről (25. sz. táblázat, 177—178. 1.), valamint a szovjet közreműködéssel épült felújított vagy kibővített gazdasági objektumokról (26. táblázat, 179—181. 1.) csakúgy, mint a külkereskedelmi forgalom értékének és összetételének alakulásáról (184—187. 1.), a műszaki-tudományos együttműködésről. Bár a KNDK nem tagja a KGST-nek, a kölcsönös áruszállításokat a KGST-tagállamok közti kereskedelemben elfogadott elvek alapján számolják el, a szerződéses árak korrekciójáról 1981. január 26- án aláírt szovjet—koreai megállapodással összhangban. (184. 1.) A szerzők kitérnek a gazdasági együttműködésnek az utóbbi években kibontakozó új formáira is. Végezetülj1 — talán túlságosan1 is futólag — érintik a kulturális csere, majd a politikai kapcsolatok, konzultációk fellendülését, megélénkülését. (195. 1.) A sokoldalú és egyre tartalmasabb, a KNDK számára valóban meghatározó jelentőségű gazdasági együttműködés ugyanis elválaszthatatlan a két ország politikai kapcsolatainak alakulásától (erre az egyes kérdések kapcsán találunk is részleges utalásokat). Ugyancsak átfogó, részletes képet kapunk „A KNDK és az európai szocialista országok viszonyáról” című fejezetben (192—210. 1.) a gazdasági, külkereskedelmi, tudományos-műszaki stb. együttműködésről. Több utaláson, adaton túlmenően (segélyek, hitelek), a szerzők kb. egy oldalt szentelnek a magyar—koreai kapcsolatok, felső szintű politikai érintkezések áttekintésének az elmúlt évtizedben. (200—201. 1.) Végezetül a szerzők áttekintik azt a közvetlen és regionális politikai környezetet, amelyben a KNDK belső szocialista gazdaságépítő és nemzetközi tevékenységét folytatja, s amelynek objektív vagy szubjektív megítélése nem kis hatást gyakorol az ország stratégiai vonalának, irányának alakulására is. így összefoglalják a vezető imperialista hatalmak, az Egyesült Államok és Japán Távol-Kelettel kapcsolatos globális stratégiáját (210—229. 1.), különösen annak katonai, katonapolitikai vonatkozásait. Ismertetik a Szovjetuniónak a Távol-Kelet békéjének és biztonságának erősítésére tett kezdeményezéseit. (229— 235. 1.) A továbbiakban történelmi összefoglalást kapunk Dél-Korea belpolitikai és gazdasági fejlődéséről, az imperialista katonai tervekben játszott szerepéről. (235—252. 1.) Figyelemreméltóak azok az elemzések és megállapítások, amelyek Dél-Korea két évtizedes lendületes gazdasági fejlődése ellenére a növekvő gazdasági és szociális felkészültségekről tanúskodnak. A monográfiát „A KNDK harca Korea békés egyesítéséért” című fejezet zárja (252—271. 1.) amely a hetvenes évek elejétől nyújt áttekintést a KNDK országegyesítési politikáj áról, kezdeményezéseiről, Ismeretei az 1972. július 4-i észak— déli közös közlemény előzményeit és tartalmát, majd ezt követően a két koreai országrész meg-megtor- panó kontaktusait, tárgyalásait, amelyeket a magyar sajtóból is nyomon követhettünk. A KNDK aktív országegyesítési politikáját, konstruktív javaslatait összegezve a szerzők megállapítják: „ ... a 159