Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1987 (14. évfolyam)

1987 / 1. szám - KÖNYVEKRŐL - Faludi Péter: M. JE. Trigubenko (szerk.): A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság

KMP V. kongresszusától eltérően, amely az ország egyesítésének le­hetőségét egybekapcsolta a dél-ko­reai nép forradalmi harcával, az egységes kormánynak az Északon és Délen tartott általános, szabad választások nyomán történő meg­alakításával, a konföderációt pedig úgy tekintette, mint alternatív köz­bülső lépést a választásokhoz veze­tő úton, a KMP VI. kongresszusa azt javasolta, hogy nemzeti alapon hoz­zanak létre konföderatív koreai ál­lamot, nem határozva meg annak társadalmi-politikai berendezkedé­sét. Ebben a kérdésben természe­tesen számos dolog nem világos, mivel a történelem nem ismert ha­sonló államalakulatot, ezért egyen­lőre rendkívül nehéz elképzelni ki­alakulásának és tevékenységének lehetséges útjait.” (262. 1.). ,,A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság” című monográfia mél­tán tarthat számot nemcsak a sző­kébb szakma, hanem a szocialista országok fejlődéstörténetével fog­lalkozó kutatók, sőt az érdeklődők széles körének figyelmére is, Segí­ti az olvasót az eligazodásban, hogy különösen a gazdaságpolitikát, a gazdasági fejlődést illetően a szer­zők módszeresen összehasonlítják a KNDK és más szocialista országok álláspontját, gyakorlatát. Az átme­net elvi kérdéseinek kitűnő általá­nosításán túlmenően (I. rész) a könyv fő erőssége éppen a gazda­sági folyamatok, összefüggések mély elemzése, az egyes döntések előzményeinek és következményei­nek feltárása, a dokumentumok és források széles körű felhasználása. Éppen ezért hiányoljuk a belpoliti­kai és a kulturális-ideológiai fejlő­dés ismertetését. Közismert, hogy a Koreai Munkapárt és a KNDK egész politikáját, stratégiáját és taktikáját a szocialista építés min­den területen áthatja az ún. csucs- he-eszmerendszert , a marxizmus— leninizmus meglehetősen sajátos. Ennek, illetve következményeinek kihatása a bel- és gazdaságpoliti­kára csakúgy, mint a belpolitikai élet sajátosságai joggal tarthattak volna számot az olvasó érdeklődé­sére. (Annál is inkább, mivel a Dél- Koreával foglalkozó fejezetben rész­letes belpolitikai fejlődésképet ka­punk.) Mindez azonban nem kérdője­lezi meg a monográfia értékét, alapvető mondanivalóját: a szerzők meggyőzően bizonyítják, hogy „a jelenlegi szakaszban a KNDK szo­rosan felzárkózott a szocialista épí­tés új, bonyolultabb feladatainak megoldásához — a társadalomirá­nyítás módszereinek és fel­adatainak tökéletesítéséhez, a szo­cialista demokrácia fejlesztésé­hez, a népgazdaság tervszerű irá­nyítási rendszerének tökéletesítésé­hez, a gazdasági fejlődés hatékony­ságának fokozásához, a gazdasági szerkezet racionalizálásához. Ma mind nagyobb jelentőségre tesznek szert a társadalmi kérdések — az életszínvonal emelése, a személyi­ségfejlesztés feltételeinek megte­remtése”. (6. 1.) Jellegükben ha­sonló feladatok állnak más szocia­lista országok előtt is. Tapasztala­taiknak az ország sajátosságait fi­gyelembe vevő felhasználása nem­csak a KNDK politikai és gazdasági szerkezetének hatékonyságát növel­heti, hanem újabb területeken erő­sítheti kapcsolatait, együttműködé­sét a szocialista közösséggel. Faludi Péter 160

Next

/
Oldalképek
Tartalom