Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1987 (14. évfolyam)
1987 / 1. szám - Csaba László: A KGST és a nyolcvanas évek kihívása II.
CSABA LÁSZLÓ A KGST és a nyolcvanas évek kihívása (II.) A csúcstalálkozó határozatai — az 1980-as évtized programja Az 1971-ben elfogadott komplex program teljesítésének rövidebb határidejéhez közeledve, tizenöt évvel a korábbi hasonló jellegű találkozó után tartották meg 1984 júniusában Moszkvában a KGST-országok párt- és kormányvezetőinek első gazdasági kérdésekkel foglalkozó értekezletét. E magas szintű képviseletet a tanácskozás és az ott elfogadott okmányok programadó jellege indokolta. Ezek a határozatok és állásfoglalások szabják meg az évtized hátralevő részében várható változások politikai keretét, mivel kijelölik az érdekek közös felületét, továbbá a vitás kérdések megoldásának, valamint a továbbfejlesztés minden tagállam által elfogadható módját is. A csúcsértekezletről nyilvánosságra hozott okirat és az ezeket magyarázó, méltató és elemző nagyszámú írás az érdeklődők számára hozzáférhető. Mivel a megelőző viták és a közös állásfoglalás részletes értékelésére más helyütt már volt módom,1 ezúttal a határozatoknak csak azon vonásaira utalnék, amelyek a csúcstalálkozót követő tervegyeztetési és más gyakorlati együttműködési munkák szempontjából a leglényegesebbnek bizonyultak. Elöljáróban talán érdemes arra emlékeztetni, hogy — a csúcstalálkozó jellegéből adódóan — a határozatok jelentősége a politikai mondanivalóban van, és nem feltétlenül az új elméleti állásfoglalások uralják azokat. Ez az EK esetében magától értetődik, s a KGST-országok is szükségesnek tartották, hogy a gazdasági kérdések megvitatására a jövőben rendszeresen politikai szintű tanácskozásokat tartsanak. Ez az elképzelés különösen az új szovjet vezetés hivatalba lépése óta kezd gyakorlattá válni. A szocialista együttműködés azon lényegi vonásából adódóan, hogy sem a nemzeti piacok, sem a tervhierarchiák nincsenek intézményesen egybeolvasztva, természetszerűleg következik az az igény, hogy a tagországok képviselői időről időre vizsgálják meg a korábbi szakaszokban kialakított komp125
