Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1986 (13. évfolyam)
1986 / 1. szám - SZEMLE - Balázs József: A neokonzervativizmus jelentkezése a külpolitikában
BALÁZS JÓZSEF A neokonzervativizmus jelentkezése a külpolitikában Az 1970-es évek végén, az 1980-as évek elején konzervatív ideológiai és politikai áramlatok váltak uralkodóvá a fejlett tőkés világban, mindenekelőtt az Egyesült Államokban, de részben Nyugat-Európában is. A konzervativizmus mint ideológia, morál és politika nem új jelenség. Történelmi fejlődésével ezen írásban nem foglalkozunk, de annyit itt is meg kell említeni, hogy a polgári fejlődés kezdetétől, a polgári, majd a polgári demokratikus forradalmak előkészítésétől, illetve ilyen vagy olyan módon történő végbemenetelétől kezdve, amikor a mai értelemben vett modern politikai mozgalmak és pártok létrejöttek, a burzsoáziának mindig voltak konzervatív, radikális és liberális politikai erői. A napjainkban jelentkező, erősödő neokonzervativizmus társadalmi gyökereit, bázisát csak röviden tudjuk megvizsgálni. Az elmúlt negyven év alatt az Egyesült Államokban mély gazdasági, demográfiai, ideológiai és politikai változások mentek végbe. Ezek a változások alapjaiban nem érintették az amerikai uralkodó osztály hatalmi pozícióit, de összefüggnek a tartósnak tűnő amerikai konzervatív hullám felerősödésével. A második világháború alatt az Egyesült Államok számára sokáig a Japánnal folytatott háború volt a döntő, ezért a csendesóceáni térség felértékelődött. Az amerikai hadiipar jelentős részét a nyugati, délnyugati partvidékre kellett telepíteni. Ez lett a magva a jelenlegi katonai-ipari komplexumnak. A Köztársasági Párt bázisa legfőképpen a nyugati partvidék, a közép- és a délnyugat. A republikánusoké hagyományosan konzervatív párt, a nyugati partvidék - Reagan is innét jött - tőkés körei konzervatívak. Az északi, északkeleti partvidékhez képest alig ismerik a világot, beleértve a saját szövetségeseiket is. Az Egyesült Államok nagyságának és mindenhatóságának bűvöletében élnek. Az Egyesült Államokat sokan - nem minden alap nélkül, de eltúlozva - a „világ technikai, technológiai laboratóriumának” tartják. (Szerintem Japán egyre nagyobb sikerrel veszi föl a versenyt ezért a címért.) Azzal viszont keveset fog85
