Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1986 (13. évfolyam)
1986 / 5. szám - Katona Magda: Nemzeti kérdés és nemzeti hagyományok a forradalmi Afganisztánban
zeum osztályaként thűködött. Elsődleges célja a nemzetiségek kultúrájának, hagyományainak ábrázolása. Az áprilisi forradalom ötödik évfordulóján a nemzetiségek életét bemutató állandó kiállítás nyílt, amelyet az ANDP 20. évfordulójának tiszteletére felújítottak. A kiállítás a pastun, tadzsik, hazara, üzbeg, türkmen, beludzs, nurisztáni és indus nemzeti viseleteket, ékszereket, vadászfegyvereket, szőnyegeket, házassági ceremóniákat, nomád életet és népi fazekasságot mutatja be. A tömegtájékoztatásban egyenlő arányban használatosak a pastu és a dari nyelvek. 1980-ban újjáalakultak a nemzetiségi hetilapok: a „Jolduz”, „Guras” és „Szoub”. Kezdetben Kabulban jelentek meg, 1985. március 21-től azonban a „Jolduz”-t ismét Mazar-i Serifben adják ki, a „Szoub” pedig ez év március 21-étől költözött Farahba. Tartományi lapokat is megjelentetnek helyi nyelveken. Afganisztán 33 lapja közül 15 különböző tartományokban jelenik meg. A rádió, mely jelenleg a legfőbb információs forrás Afganisztánban, öt nemzeti kisebbség nyelvén (üzbeg, türkmen, beludzs, nurisztáni és pasai nyelveken) sugároz adásokat. A központi programokon kívül számos tartományban, például Heratban, Mazarban, Kandaharban, Farahban és Nimrozban már helyi adók működnek az ott beszélt nyelveken. Ami televíziót illeti, Kabulon kívül jelenleg Heratban, Ghazniban, Dzsalalabadban, Kandaharban, Farahban és Khoszt törzsi körzetében működnek tv-állomások, amelyek ugyancsak a helyi nyelveken sugároznak műsorokat. Mindezek alapján a nemzeti kérdést illetően az afganisztáni forradalmi vezetésnek a következő 5-10 évben az alábbi feladatokat kell megoldania: 1. Az összes nemzetiség gazdasági és kulturális feljődésének biztosításához az anyagi alapok megteremtése. 2. Egyenlő esélyek biztosítása az élet minden terén, így a tanulásban, a társadalmi, politikai és gazdasági életben egyaránt. 3. Azokban a körzetekben, ahol a nemzetiségek kompakt tömbben vagy többségben élnek, az autonómia megteremtése. 4. A pastun törzsek hagyományos autonómiájának megőrzése a kormány és a törzsek közötti megállapodások alapján. A nomádok számára pedig az önkéntes letelepedés feltételeinek megteremtése. Rendkívüli jelentősége van annak, hogy a vezetés felismerte: az egyes nemzetiségek, etnikai csoportok és törzsek fejlődése, problémáik megoldása lassú folyamat, mely csak megfelelő történelmi perspektívában lehetséges. Babrak Karmai az ANDP 9. plénumán rámutatott arra, hogy „ebben az alapvetően fontos kérdésben megengedhetetlen bármilyen sietség és türelmetlenség a párt vagy állami szervek részéről. E folyamatokat nem szabad siettetni, és irreális követelésekkel elvadítani az embereket. Történelmi és szellemi sajátságok, szokások és hagyományok adminisztratív intézkedésekkel nem változtathatók meg egyik napról a másikra.”21 56
