Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1986 (13. évfolyam)
1986 / 5. szám - Katona Magda: Nemzeti kérdés és nemzeti hagyományok a forradalmi Afganisztánban
hogy Afganisztán forradalmi vezetése az ország területén élő pastun és beludzs törzsek sorsát Afganisztánon belül köteles a nemzeti kérdés demokratikus megoldásának elvei alapján rendezni. Ugyanakkor a pastun és a beludzs törzsek kérdése az országhatárok biztonságát, Afganisztán területi integritását, az ellene irányuló ellenforradalmi agresszió felszámolását érintő feladat is. Térjünk vissza a nemzetiségek nyelvi, oktatási, kulturális jogainak kérdésére! A nemzeti kérdés demokratikus megoldásán és a társadalmi-gazdasági reformok megvalósításán Afganisztánban számos minisztérium és szerv munkálkodik. Tevékenységük koordinálására a Forradalmi Tanács 1981. május 30-i dekrétuma alapján átszervezték a Nemzetiségi és Törzsi Ügyek Minisztériumát. Az új minisztérium alapvetően abban különbözik elődjétől, hogy a forradalom első szakaszában csak a pastun törzsek kérdéseivel foglalkozott, míg az új intézmény tevékenysége felöleli az országban élő összes nemzeti kisebbség problémáit. Ennek megfelelően, a Nemzetiségi és Törzsi Ügyek Minisztériumának két főosztálya van, az egyik a törzsi, a másik a nemzetiségi ügyekkel foglalkozik. Ezenkívül több osztálya működik, így a kutatási és a propagandaosztály. Ugyancsak e minisztérium keretein belül szervezték meg konzultatív szervként a Nemzetiségek és Törzsek Legfőbb Tanácsát. A minisztérium elsődleges feladata konkrét operatív tervek kidolgozása és ezek megvalósítása; iskolák szervezése a nemzeti kisebbségek számára, nyelvük és kultúrájuk fejlődésének elősegítése. Ami a minisztérium kutatócsoportjának munkáját illeti, tevékenységük szorosan kapcsolódik a tudományos akadémia, a Kabuli Egyetem és az Állami Kulturális Bizottság népek kultúrája osztályának munkájához. Elsősorban az egyes nemzetiségek és törzsek társadalmi-gazdasági helyzetét elemzik, és e kutatások képezik a minisztérium konkrét terveinek alapját. A propagandaosztály két folyóiratot ad ki; a pastu nyelven megjelenő D^sirga elsősorban a határvidéki pastun törzsi területek lakosságának érdeklődésére tart számot, a Milliethaje Bereuter (Testvéri Nemzetiségek) pedig hét nyelven (pastu, dari, üzbeg, türkmen, beludzs, nurisztáni és pasai) jelenik meg. Jelenleg azokon a vidékeken, ahol a lakosság többségét üzbegek vagy türk- menek alkotják, az első négy osztályig tanulhatnak a gyermekek anyanyelvükön. A minisztérium saját fordítóirodával rendelkezik, mely már elkészítette az általános iskolai üzbeg és türkmen tankönyveket. Folyamatban van a beludzs és nurisztáni tankönyvek fordítása is. Felélénkült a nemzetiségek kulturális élete. Üzbeg és türkmen nyelveken kiadják a nemzeti írók műveit. Publikálták Daulat Geldi és Quarban Turdi Zalili afganisztáni türkmen költők összes műveit. A türkmenek nagy nemzeti költője, Makhdum Kuli születésének 250. évfordulója alkalmából nagyszabású ünnepségsorozatot rendeztek Kabulban.20 1981-ben önállósult a Néprajzi Múzeum, amely korábban a Nemzeti Mú55
