Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1986 (13. évfolyam)
1986 / 5. szám - Réti György: A mediterrán térség és Európa
RÉTI GYÖRGY A mediterrán térség és Európa Hajórablás, gépeltérítések, a PFSZ tuniszi főhadiszállása elleni izraeli és a Líbia elleni amerikai légitámadások, a szovjet békekezdeményezések visszautasítása - íme csak néhány az elmúlt év térséget érintő eseményei közül. A Földközi-tenger medencéje - avagy közkeletű idegen kifejezéssel, a Me- diterráneum - sokkal inkább földrajzi, semmint politikai egység. A térség viszonyai visszatükrözik korunk világának politikai és gazdasági sokszínűségét és megosztottságát. A Földközi-tenger partján találhatunk szocialista, tőkés és fejlődő országokat; a NATO, a Varsói Szerződés tagállamait és számos el nem kötelezett országot; vannak parlamenti demokráciák és monarchiák; egy- és többpártrendszerű államok; vannak gazdaságilag fejlett és fejlődő országok; etnikai és vallási szempontból egységes és megosztott államok. E sokszínűség is hozzájárul ahhoz, hogy a mediterrán térség helyzetének tanulmányozásakor oly sokféle problémával és konfliktussal találkozunk.1 A mediterrán térség határai A mediterrán térségnek már a körülhatárolása is komoly nézeteltérések forrása. Az első számú vitatott kérdés az, hogy a Fekete-tenger és a partja menti országok „földközi-tengerinek” tekintendők-e. E látszólag csupán földrajzi kérdésnek komoly politikai tartalma is van: földközi-tengeri országnak tekinthető-e a Szovjetunió és két szövetségese, Bulgária és Románia? A besorolás politikumát bizonyítja, hogy amíg a nyugati politikai földrajzi irodalom korábban a Fekete-tenger három országát általában a Földközi-tenger térségéhez tartozónak tekintette, jelenleg többnyire kizárják ezeket az országokat ebből a térségből. Példaként megemlíthetjük a népszerű francia kislexikon, a Nouveau Petit Larousse Illustré 1956-os és 1983-as kiadásait, amelyek közül az 15
