Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1986 (13. évfolyam)
1986 / 3. szám - SZEMLE - Kürti Gábor: Adalékok jövőképünkhöz
Népesség Nyilvánvaló, hogy a Földet 2000-ben több ember lakja majd, mint jelenleg, de ez nem jelent feltétlenül „zsúfoltságot”, miként a Global 2000 jósolja. Hiszen ahogyan nő az emberek jövedelme, úgy nyílik jobb lehetőségük nagyobb lakásra és több utazásra. Az Egyesült Államokban például 1940-ben még a háztartások 20,2 százalékában jutott 1,01 vagy több személy egy szobára, 1974-ben már csupán 4,5 százalékos volt ez a mutató. A világon mindenütt egyre jobb minőségű utak épülnek, és mind tökéletesebb autókat gyártanak - vagyis javulnak a lehetőségek az emberek szabadabb helyváltoztatásához. Adatok bizonyítják azt is, hogy az emberek egyre több szabad idejüket töldk a természetben, parkos területeken. Ugyanakkor rohamosan nő az átlagos várható élettartam: Franciaországban például, hivatalos statisztika szerint, a nők születéskor várható élettartama 1861-1865-ben 40,6 év volt, 1928-1933-banmár 59,0 év, s 1966-1970-ben elérte a 75,4 évet! S meglepő módon még a világ legszegényebb országaiban is növekedett az átlagos élettartam. Környezetszennyezés A Global 2000 szerint a világ egyre szennyezettebbé válik, ám a tanulmány egyetlen szisztematikus adatot sem említ a világ egészére vagy akár csak egyes régiókra nézve. A The Resourceful Earth finomabban fogalmaz, leszögezve: ésszerű feltételezni, hogy az ember okozta szennyeződés nőni fog az elmaradott országokban, amelyek ipari hátrányukat felszámolva, környezetszennyező ágazatokat fejlesztenek ki. Ugyanez igaz a fogyasztás fejlődéséből származó szennyezésre is. Félrevezető azonban azt sugallni, hogy vannak olyan adatok, amelyek szerint ez a fajta környezetszennyezés nagyszabású problémává válhat. Általános tapasztalat, hogy az iparosítás kezdeti szakaszaiban az országok és a népek kevésbé foglalkoznak az általuk okozott környezetszennyezéssel, illetve a környezetkímélő óvintézkedésekkel. De ugyancsak tapasztalat, hogy a gazdagodás mértékében már ezek a szempontok is mindinkább előtérbe kerülnek. Amerikai adatok például azt mutatják, hogy a veszélyes mértékű levegőszennyezéssel szemben egyre hatékonyabban léptek fel az utóbbi néhány évtizedben: az emberre veszélyes kén-dioxid, nitrogén-dioxid és más szennyező anyagok mennyisége folyamatosan csökken a légtérben. Hasonlóképp alaptalannak bizonyult a Nagy Tavak „halálát” jövendölő jóslat, amely a hatvanas-hetvenes évek fordulóján született. Éppen ellenkezőleg történt: ezek a tavak napjainkban kitűnő feltételeket nyújtanak a fürdőzéshez és a halászathoz egyaránt. A világ fejlődő országaiban pedig növekedett a városi lakosságnak a tiszta ivóvízhez jutó hányada. A vidéken lakók közül is többen használhatnak biztonságos vizet (bár az arányuk a korábbi 14 százalékkal szemben a nyolcvanas évek elején is csupán 29 százalék volt). 124
