Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1986 (13. évfolyam)
1986 / 3. szám - SZEMLE - Kürti Gábor: Adalékok jövőképünkhöz
A Global 2000 a legkeményebb bírálatok egyikét éppen e témakörben kapja. A. leleményes Föld szerzői kritikájukat arra alapozzák, hogy a Global 2000 nem tartalmaz e tekintetben megbízható adatokat. Ezért feltételezhető: a borúlátó jóslatot arra építették, hogy az emberiség egyre inkább képessé válik az ökoszisztéma megváltoztatására, ennél fogva megnő annakaveszélye is, hogy az emberi faj jóvátehetetlen módosulásokat idéz elő saját természeti környezetében. Önmagában ez még igaz is lehetne - írják a The Resourceful Earthhcn -, csakhogy nem szabad megfeledkezni az érem másik oldaláról sem. Arról, hogy ugyanakkor nő az emberi faj ama képessége is, hogy helyreállítsa az ökoszisztéma esetleg megbomló egyensúlyát. Ha a környezetszennyezés, az élelmiszer-termelés és a várható átlagos élettartam trendjeit tekintjük, joggal feltételezhetjük, hogy az emberi élet fennmaradását tápláló folyamatok gyorsabban erősödnek, mint amilyen mértékben növekednek az ellenkező irányba ható zavarok. Persze, ebben az előrejelzésben nem lehet figyelembe venni egy előre nem látható természeti katasztrófát vagy a totális háborút. Ám ha ezeket kizárjuk a vizsgálat köréből, akkor nyilvánvaló, hogy glóbuszunk erőforrásai elegendőek nemcsak a gyarapodó emberi faj fennmaradásához, hanem egyre javuló minőségű életéhez is. Ami pedig a népességet érő stresz- szeket illeti: a Global 2000 előrejelzéseivel szemben a valóság az, hogy az emberi nem egészét tekintve csökken a mortalitás, s növekszik a születéskor várható élettartam. És nem csupán a fejlett ipari országokban. A világ kevésbé fejlett régióiban, bármilyen meglepő, a várható élettartam az 1950-1955-ös 43 évről 1970-1975-ben 53 esztendőre nőtt (Ázsiában az életkor növekedése még szembe- szökőbb), s ez sokkal nagyobb ugrást jelent, mint a fejlettebb régiókban megfigyelt adat (65 évről 71-re). Nyersanyagok A nem fűtőanyagként szolgáló nyersanyagok tekintetében a Global 2000 év 5 százalékos reális árnövekedést jelzett 2000-ig. Valójában azonban a hosszú távú költség- és ártrendek azt mutatják, hogy nagyobb a valószínűsége a kínálat növekedésének s ezzel párhuzamosan az alacsonyabb áraknak, mint annak, hogy fokozódó hiánnyal és emelkedő árakkal kellene számolnunk az eljövendő esztendőkben. Egyetlen óra emberi munkával egyre több rezet, búzát és olajat termel a világ - mint az 1800-tól napjainkig felrajzolt trend mutatja. Ez - ha kisebb mértékben is - ugyancsak igaz a fejlődő országokra, hiszen az egy főre jutó jövedelem ott is egyértelműen növekvő trendet mutat. Ezt a következtetést támasztja alá továbbá az a kimutatás, amely szerint a családi költségvetésekben egyre csökkenő hányadot képvisel a nyersanyagok beszerzésére fordított összeg. Ha a fogyasztási cikkek árához és a fogyasztói árindexhez hasonlítjuk a nyers- anyagárakat, akkor is relatív csökkenést észlelünk. Ez a trend azonban az emberi ökológiai stabilitás