Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1986 (13. évfolyam)
1986 / 3. szám - SZEMLE - Éliás Pál: Egy klasszikus jogintézmény: a tiszteletbeli konzul
egyes tiszteletbeli konzulok feladatait, vagy bizonyos funkciók gyakorlását a küldő állam hivatásos konzuli képviselete vezetőjének, illetve diplomáciai képviselete vezetőjének hozzájárulásához kötik. A tiszteletbeli konzulnak - hasonlóan a hivatásos konzulhoz - a legfontosabb feladata a küldő állam, továbbá a küldő állam természetes és jogi személyei jogainak és érdekeinek védelme. E feladatok egyedi meghatározása a küldő államnak a fogadó államban fennálló politikai és gazdasági érdekei, a konzuli kerület helyi feltételei, valamint a tiszteletbeli konzul helyzete, képzettsége figyelembevételével történik. Lényegesen különböznek az egyes államok által a hivatásos konzuloknak, illetve a tiszteletbeli konzuloknak nyújtott kedvezmények, kiváltságok és mentességek. A tiszteletbeli konzul - sajátos jogállásából és funkcióiból következően - szűkebb körű kiváltságait és mentességeit a küldő és a fogadó állam közötti szerződések rögzítik. A konzuli kapcsolatokról szóló 1963. évi bécsi egyezmény számos olyan alapelvet rögzít, amely összhangban van az államoknak a tiszteletbeli konzulok jogintézményével kapcsolatos gyakorlatával. A bécsi egyezmény különbséget tesz a tiszteletbeli konzul által vezetett konzuli képviseletet mint intézményt, valamint a tiszteletbeli konzult személy szerint megillető könnyítések, kiváltságok és mentességek között. Ez utóbbiak n em illetik meg a tiszteletbeli konzuli tisztviselők, valamint az ilyen konzulátusok alkalmazottainak családtagjait (58. cikk). A fogadó állam kötelessége a konzuli helyiségek védelme (59. cikk). Az egyezmény nem állapítja meg a tiszteletbeli konzu hivatalos helyiségeinek olyan sérthetetlenségét, mint amilyen a hivatásos konzuli képviseleteket a 31. cikk alapján megillet. Az ENSZ Nemzetközi Jogi Bizottsága által kidolgozott javaslat eredetileg a tiszteletbeli konzulátus helyiségeinek sérthetetlenségét is előírta, amennyiben azokat kizárólag konzuli célokra használják, ez azonban nem nyerte el az államok többségének a hozzájárulását. Végül 1 kompromisszumos megoldásként a fogadó állam védelmi kötelezettségében álapiodtak meg. A bécsi egyezmény 60. cikke szerint a tiszteletbeli konzul hivatali helys égéi akkor adómentesek, ha ezeknek a helyiségeknek a tulajdonosa vagy a bérlőj e akül- dő állam. Ez azonban meglehetősen ritkán fordul elő. A konzuli képviselet hivatásos vezetőjének lakását megillető adómentesség (32. cikk) sem vonatkozik a tiszteletbeli konzulra. A tiszteletbeli konzul által vezetett konzuli képviselet irattára sérthetetlen (61. cikk), mégis - eltérően a hivatásos konzuli tisztviselő által vezetett konzuli képviselet irattárának sérthetetlenségét szabályozó 31. cikktől - annak a korlátozásnak a megállapításával, hogy azt elkülönítve kell tartani a konzuli képviselet vezetőjének és munkatársainak magánlevelezésétől, valamint az olyan tárgyaktól, könyvektől és iratoktól, amelyek a saját foglalkozásukkal vagy ipari tevékenységükkel kapcsolatosak. Ha meggondoljuk, hogy a tiszteletbeli konzuli tevékenység ellátására legtöbbször a fogadó államban jelentős üzleti tevékenységet kifejtő személyt kérnek fel, e korlátozás oka nyilvánvaló.
