Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1986 (13. évfolyam)
1986 / 1. szám - Kádár Béla: Magyarország gazdasági kapcsolatai az NDK-val és az NSZK-val
Az együttműködési formák korszerűsítésére irányuló törekvések a magyar-NDK kapcsolatokban több mint három évtizedes múltra tekinthetnek vissza. Magyar- ország a legelsők között kötött kereskedelmi megállapodást az NDK-val. Az államközi kapcsolatok síkján a külgazdasági együttműködés hosszú és középlejáratú egyezményei, az együttműködés rövid távú problémáit szabályozó éves tárgyalások, a tervkonzultációk és egyeztetések rendszere több mint három évtizede kedvező kereteket teremt a két ország közötti szakosodás optimalizálása, fejlesztése számára. Az államközi kapcsolatok tervezése természetesen nem jelent automatikus végrehajtást, a magyar-NDK kapcsolatok alakításának „tervszerűségi” mutatói azonban kedvezőbbek, mint a magyar külkereskedelem átlagában. Az együttműködés korszerű formáinak fokozatos meggyökeresedését jól szemlélteti, hogy a két ország közötti 1983. évi forgalomban az érvényben lévő 70 vállalat szakosítási és kooperációs megállapodás keretében gyártott és szállított termékek aránya a magyar ipari kivitelben 40, az NDK exportjában pedig 30 százalék volt. A két ország közötti munkamegosztás gerincét képező gépiparban a magyar szállítások 50, az NDK szállításoknak pedig 40 százaléka jut a szakosított termékekre. A gépipari munkamegosztás legnagyobb hagyományú és legjelentősebb területe a közúti járműgyártás. Az NDK leállította a 8,5 méternél hosszabb autóbuszok gyártását, és belföldi szükségletét a magyar export elégíti ki. Ugyanakkor az NDK szakosodott az 5-6 tonnás dízelüzemű haszonjárművek gyártására s e termékcsoportban kielégíti a magyar igényeket (1983-ban 4700 db). Intenzív munkamegosztás alakult ki a haszonjárművek részegységeinek gyártásában, a mezőgazdasági és élelmiszeripari gépgyártásban és a szerszámgépiparban. Az NDK szakosodott a takarmány- és gabonabetakarító gépek, édesipari, tejipari és palackozógépek, Magyarország pedig a növényvédőgépek, vágóhidak gyártására. A szerszámgépiparban Magyarország két, az NDK pedig kilenc gépcsoport gyártására szakosodott. Jelentős műszaki-tudományos együttműködés alakult ki az NC-vezérlésű szerszámgépek fejlesztésében, valamint a robottechnika kialakításában és alkalmazásában. Viszonylag megkésve indult meg az együttműködés az elektronikai iparban. A mikroelektronikai együttműködésről 1983-ban született a minisztériumok közötti egyezmény, amely közös kutatásokat, fejlesztése- ket, gyártásszakosítást irányzott elő. Az 1985. évi megállapodás is a technikai csúcságazatokban szorgalmazza az együttműködést. A magyar-nyugatnémet gazdasági együttműködés szervezeti formái, ha nem is minden területen, de általában fejlettebbek mint a magyar-OECD kapcsolatok átlaga. Az együttműködés makroökonómiai kereteit az 1974-ben kötött tízéves gazdasági, ipari és műszaki megállapodás képezi, melynek érvényét 1984-ben további 10 évvel meghosszabbították. A relatív fejlettség azonban lényegében az ipari kooperációkban domborodik ki. Az 1984 első felében érvényben lévő maEgyüttműködési formák 28
