Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1986 (13. évfolyam)
1986 / 1. szám - Kádár Béla: Magyarország gazdasági kapcsolatai az NDK-val és az NSZK-val
gyar-nyugatnémet kooperációs megállapodások száma 332 volt, azaz az OECD- országokkal kötött érvényes magyar kooperációs megállapodásoknak kereken a felét tette ki. A kelet-nyugati kereskedelmi kapcsolatokban kialakított kooperációs megállapodásoknak egyhatoda magyar és nyugatnémet vállalatok között jött létre. A nyolcvanas években „kialakult világgazdasági és politikai feltételek általában megkoptatták” a kelet-nyugati kooperációk viszonylagos jelentőségét, s konkrétan rontották a magyar-nyugatnémet kooperációk érdekeltségi viszonyait. A feltételromlás ellenére a vállalati kooperációk szerepe meghatározó az NSZK- ba irányuló magyar gépipari kivitelben és jelentős a magyar könnyűipari kivitelben. A gépiparban a Claas-kooperáció, a könnyűipari kooperációk közül a Salamander cipők, a Triumph fehérneműk, az Adidas sportruházati termékek fontos hordozói a magyar kivitelnek. Nem alakultak ki viszont érdemi kooperációk a korszerű elektrotechnikai ágazatokban. Az NSZK jelentősége Magyarország külső pénzügyi kapcsolataiban jóval szerényebb, mint a külkereskedelmi forgalomban. Különösen csekély a nyugatnémet vállalatok érdeklődése a magyarországi direkt hosszú lejáratú működőtőke-kihelyezések iránt. Noha a nagy nyugatnémet konszernek (BASF, Hoechst, Schwarzkopf) részvételével létrehozott magyarországi vegyes vállalatok magyar értékelés szerint jól működnek, a kihelyezett tőkék értéke marginális, s már nagyságrendi okokból sem vállalhat érdemi szerepet a magyar-nyugatnémet együttműködés modernizálásában, dinamizálásában. Az áru-, technológia- és tőkeforgalom növekvő nemzetközi összefonódása következtében ez a helyzet korántsem javítja a hosszú távú együttműködés esélyeit. A magyar gazdasági növekedés és a két német állammal való együttműködés összefüggései A magyar gazdasági fejlődés több kedvezőtlen külső és belső feltételének időben egybeeső romlása, illetve a felhalmozódott problémák enyhítésével kapcsolatos követelmények a nyolcvanas években erőteljesen behatárolják a belföldön rendelkezésre álló magyar nemzeti jövedelem bővítésének lehetőségeit. Adott körülmények között a társadalmi-gazdasági dinamika s közvetve az egyensúly a külgazdasági kapcsolatok alakulásának függvénye. A magyar gazdaságfejlesztés stratégiai követelményei több oldalról befolyásolják a két német állammal való együttműködés alakulását. A magyar szakosodás oldaláról meghatározó az az alaphelyzet, hogy nemzetközi összehasonlításban Magyarország tényleges komparatív előnyei jelenleg bizonyos természetföldraj- zilag determinált mezőgazdasági tevékenységekre, valamint a szakképzett munkaerő nemzetközileg alacsony költségszínvonalára összpontosulnak. Magyarország speciális éghajlati és talajviszonyai, termelési kultúrája alapján kialakultak vagy kialakíthatók olyan növénytermelési és állattenyésztési tevékenységek, ame29
