Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1986 (13. évfolyam)
1986 / 1. szám - Kádár Béla: Magyarország gazdasági kapcsolatai az NDK-val és az NSZK-val
cada fogyasztási cikkekből, egytizede anyagokból áll. Az NDK szállításainak átlagosan egyhatoda energiahordozókból, vegyi és építőanyagokból áll, s egyhato- dát teszik ki a fogyasztási cikkek. A magyar-NDK forgalomnak tehát kereken öthatoda vezethető vissza ipari munkamegosztásra, ami lényegesen felülmúlja a Magyarország KGST-forgalmára jellemző 65 százalék körüli hányadot. A külkereskedelmi termékszervezet vizsgálata sajátos mérleg készítéséhez vezet. Az elmúlt 10-15 évben kibontakozó világgazdasági változások széles sávon és meglehetősen egyértelműen rontották a magyar gazdasági fejlődés külső feltételeit. A feltételromlás és az objektív külső változásokhoz alkalmazkodásnak a szükségesnél lassúbb ütemével magyarázhatók mind az NDK-val, mind az NSZK-val való együttműködésben tapasztalható problémagócok, teljesítményromlási jelenségek. Ugyanakkor megállapítható, hogy a kapcsolatok: a) Magyarország szempontjából relatív koncentrációt mutatnak. Az NDK súlya nagyobb Magyarország KGST-kereskedelmében, mint a teljes KGST-forga- lomban, az NSZK-é pedig meghaladja az ország részesedését az OECD teljes forgalmában. A viszonylagos koncentráció figyelemre méltó, mivel a világpiaci árarányok eltolódása nyomán mind a nemzetközi, mind a magyar kereskedelemben az energiahordozó-exportőr országokkal folytatott forgalom aránya eleve nagyobb lett. b) A külkereskedelem s%erkeleti paraméterei a magyar-nyugatnémet kereskedelemben kedvezőbbek, mint a magyar-OECD együttműködés átlagában. Az NDK-val lebonyolított külkereskedelem szerkezeti, minőségi szempontból felülmúlja a Magyarország KGST-külkereskedelmében kialakult átlagot. c) Az NDK-ba és az NSZK-ba irányuló magyar kivitel termékszerkezetének egybevetése azt mutatja, hogy a műszakilag legkorszerűbb, leginkább szakképzettség- igényes magyar termékek jóval nagyobb arányban helyezhetők el az NDK, mint az NSZK piacán. A csúcságazatokban kialakított történelmi együttműködésben a magyar-NDK kapcsolatokat nem jellemzik a magyar-nyugati együttműködésben fellelhető diszkontinuitási jegyek. A nemzetközi gazdasági kapcsolatokban már jó ideje tapasztalható, hogy mind szorosabb összefüggés alakul ki az országok közötti munkamegosztás termék- és tevékenységi struktúrája, valamint az együttműködés szervezeti formáinak fejlettsége között. A tőzsdei termékek, fél termékek cseréje nem igényel fejlettebb együttműködési formákat, a korszerű ipari munkamegosztás azonban nem valósítható meg az együttműködő felek szorosabb kapcsolatait megalapozó sokrétűbb szervezeti és kifinomultabb irányítási formák alkalmazása nélkül. A Magyarország és a két német állam közötti gazdasági együttműködés regionális csoportátlagoknál kedvezőbb szerkezeti-minőségi mutatói, illetve a magyar-nyugatnémet együttműködésben kialakultnál kedvezőbb magyar-NDK termékszerkezet nem kis részben éppen a korszerűbb együttműködési formák regionális csoportátlagoknál nagyobb elterjedtségével magyarázható. 27
