Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1986 (13. évfolyam)
1986 / 2. szám - BIZTONSÁGPOLITIKAI KÉRDÉSEK - Deák Péter: Külpolitika és honvédelem korunkban
tartalmazó fegyveres küzdelem törvényeivel. Abból a tételből, hogy a háború a politika folytatása, azt a következtetést vonják le, hogy a politika hierarchikusan felette áll az általa elindított fegyveres küzdelemnek, és továbbra is teljes szuverenitással rendelkezik felette. Tanulmányunk elején bemutattuk már, hogy a politika és a fegyveres küzdelem törvényeinek erőviszonya a háború totális kibontakozásának időszakában folyamatosan az utóbbi javára tolódik el. A fegyveres küzdelemben a politika primátusát a kitűzött vagy a közbülső hadászati célok biztosítják. Ebből az is következik, hogy egy háború célját a politikai szándékoktól vagy a katonai lehetőségektől függően elvileg lehet előre korlátozottan megállapítani, kitűzni, de nem lehet a küzdelem folyamatában tudatosan visszafogni, átértékelni. A győzelemhez elegendőnek ítélt fegyverek birtokában mi késztetheti bármelyik hadviselő felet az eredetileg háborút kiváltó politikai célokról való lemondásra ? Egy ilyen fajta háborús korlátozást csak az erőfölénybe került fél kényszeríthet a másikra. A háború korlátozhatóságának hirdetői abból indulnak ki, hogy mivel a háború a politika eszköze és folytatása, az egymást pusztító felek között a háború folyamán is politikai kapcsolat áll fenn. De ha a politika erői nem bizonyultak elegendőnek a fegyveres küzdelem kibontakozása előtt a korlátozáshoz, hogyan lehetnek általában elegendőek akkor, amikor már nemcsak a szemben álló fél politikája, hanem a fegyveres küzdelem eszkalációs logikája is ellene fordul? A korlátozott atomháború elméletének tagadásával a marxista politika- és hadtudomány nem állítja azt, hogy jelentős konfliktusoknak nem lehetnek korlátozott szakaszai, amikor egy deeszkalációs törekvés eredménnyel jár. A háború - és minden háború - korlátozásának objektív alapját csak a fegyverzetek korlátozása teremtheti meg, és semmiképpen sem e fegyverzeteknek a korlátlan elrettentés szintjén való felhalmozódása. A fegyveres küzdelem szűkítésének, mérséklésének az egyetlen objektív lehetősége ugyanis a már eleve korlátozott erő lehet, azaz ha csupán korlátozott számú és minőségű eszköz áll rendelkezésre, hiszen azok így eleve csak korlátozott háborús és politikai célokat képesek szolgálni. Ez a következtetés a formális logika elemi képletével bizonyítja annak abszurditását, hogy a békét, a fegyverek használatának korlátozását csak azok mérhetetlen felhalmozásával lehet elérni. Az erő mértéke Szolgálhat-e a biztonság alapjául két, különböző társadalmi berendezkedésű, egymással szemben álló szövetségbe tömörült világrendszer egymás mellett élése esetén a korlátozott arzenál ? Lehetséges-e az egyes államok valódi szuverenitásának, a gazdasági-politikai szövetségek érdekeinek a védelme az atomfegyverek lényeges korlátozásával? 99
