Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1986 (13. évfolyam)
1986 / 2. szám - BIZTONSÁGPOLITIKAI KÉRDÉSEK - Deák Péter: Külpolitika és honvédelem korunkban
BIZTONSÁGPOLITIKAI KÉRDÉSEK DEÁK PÉTER Külpolitika és honvédelem korunkban Külügy és hadügy - látszólag egymásnak alárendelt kategóriák. E felszínes alárendeltség, illetve függőség iránya természetesen más békében, és más az úgynevezett háborús időben. A külügyeknek és a hadügyeknek ez az összefüggése egyrészt a háború és a politika clausewitzi formulájának logikájából ered, másrészt abból az egyszerű tényből, hogy a fegyveres konfliktusok általában államok, országok, nemzetek, államszövetségek között végbemenő nemzetközi társadalmi-politikai események, folyamatok, és mint ilyenek, a külügyek szférájába tartoznak. A hadügy és a külpolitika szövevényes, számos tényezőtől determinált kapcsolatát ma széles körű nemzetközi irodalom tárgyalja, a biztonságelméleti kutatások azonban hazánkban még nem bontakoztak ki teljesen. E viszony katonai vonatkozásait a hadtudomány művelői és szakírói, a politikaiakat a nemzetközi kapcsolatok elméletével és gyakorlatával foglalkozó szakemberek, köztük egy viszonylag új keletű tudományterület képviselői, a békekutatók vizsgálják. Az e tárgyban publikálok közül némelyek sajnos nem egyesítik magukban a szükséges politikai-hadügyi szemléletet és a katonai szakértelmet, s a hazai szakirodalomban emiatt néha bizonytalankodó, illetve nem egészen eredeti írások is olvashatók. A biztonságot nálunk általában úgy vizsgálják, hogy vagy átveszik a hadtudomány fegyveres küzdelemre vonatkozó következtetéseit, és így elszakadnak a politikától, vagy a nyugati biztonságpolitikai iskolák kiterjedt irodalmát interpretálják. Ez utóbbi esetben azonban az értelmezők gyakorta - kellő elmélet hiányában - kritika nélkül átveszik, elfogadják a tetszetős frazeológiájú, formálisan helyes logikájú biztonságelméleteket. 89
