Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1986 (13. évfolyam)
1986 / 2. szám - Mecseki György: A Papandreu-kormány bel-és külpolitikájának fő vonásai
kát. Görögország 1984 közepén nem vett részt a Zeusz fedőnevű, kétévenként esedékes közös amerikai-görög hadgyakorlaton, mert az a görög fél szerint „nem létező feltételezett támadó” ellen irányult, miközben az Egyesült Államok nem támogatja eléggé Görögországot a „valóságos török veszéllyel” szemben. A görög kormány 1985-ben kereskedelmi egyezmény formájában lényegében állami ellenőrzés alá vonta az „Amerika Hangja” rádió görögországi adóállomásait.30 Papandreu 1985-ben többször is kijelentette, hogy nem engedik felújítani a görög területen lévő amerikai nukleáris arzenált (mintegy 60 harcászati atomfegyvert), s lépéseket tesznek e fegyverek végleges eltávolítására.31 Időnként feszültséget okoz, hogy szórványosan Görögországban is követnek el merényleteket az amerikai támaszpontok és katonai személyek ellen, valamint az is, hogy egyes terrorista kommandók az athéni repülőteret használták fel repülőgép-eltérítésekre. Az Egyesült Államok ezért bojkottot hirdetett meg az athéni repülőtér ellen. A görög kormány kimutatta, hogy más országokban sokkal több ilyen merénylet és eltérítés történik, ezért az amerikai nyomás valódi okának azt tartja, hogy az Egyesült Államoknak nem tetszik a Papandreu-kor- mány külpolitikája, mert az zavarja a térségbeli amerikai politikát. Az 1985. évi választások után mind Papandreu, mind az új görög külügyminiszter, K. Papuliasz kijelentette, hogy Görögország szeretné javítani kapcsolatait az Egyesült Államokkal. Az eltérő álláspontok miatt ez nem könnyű, de nem is lehetetlen.32 A görög kormánynak mindenesetre számolnia kell azzal, hogy a görög nép nem könnyen bocsájtja meg az Egyesült Államoknak a népellenes görög katonai junta részére nyújtott támogatást. Görögország és az EGK Görögország 1981 -ben az EGK telj es j ogú tagj a lett, de hét évi türelmi időt kapott a vámok és a mennyiségi korlátozások lebontására. Papandreu eredetileg ellenezte a belépést, és népszavazást követelt, miniszterelnökként azonban már csak a csatlakozás eredeti feltételeinek kedvező módosítását kezdte szorgalmazni. Az elhúzódó vitákon az EGK brüsszeli bizottsága különböző segélyeket ajánlott fel, egyebek között az integrált mediterrán programot, de visszautasította az EGK-n belül hirtelen megnőtt görög deficit miatt bevezetni szándékozott görög import- korlátozó intézkedések nagy részét. Az integrált mediterrán fejlesztési program (IMP) feletti tárgyalások viszont nagyon elhúzódtak az NSZK és Anglia erős ellenállása miatt, ezért Papandreu az EGK dublini csúcsértekezletén és más ülésein Spanyolország és Portugália felvételének megvétózásával fenyegetőzött. Végül is a bizottság mintegy négymilliárd dollárra lefaragva hagyta jóvá a hat évre szóló programot. (Az érintett dél-európai országok eredeti követelése kb. ötmilliárd dollár volt.) Görögország a saját mintegy másfél milliárd dolláros részesedését a mezőgazdasági termelés exportnövelő fejlesztésére fordítja. 47
