Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1986 (13. évfolyam)
1986 / 2. szám - Szanki T. Csaba: Gondolatok a kelet-nyugati kulturális kapcsolatokról
látozottak a lehetőségek. A szocialista országok szinte mindannyian arra törekednek, hogy a Nyugat valamiképpen visszaigazolja kulturális teljesítményüket. Ez gyakorta együtt jár a nyugati jelenlét, ismertség túlbecsülésével. A szocialista világrendszert alkotó országok szakmai közvéleménye igazán a nyugati kulturális közegben elért sikereket becsüli, és nem értékeli kellőképpen a szocialista országok kulturális közegében elért jóval jelentősebb eredményeket. Ilyen értelemben a kelet-nyugati kulturális érintkezésnek van egy bizonyos, a szocialista országok összeforrottságát gyöngítő hatása, amelyet ez utóbbiaknak kulturális együttműködésük hatékonyságának javításával kellene ellensúlyozniuk. A kelet-nyugati kulturális együttműködés lehetséges negatív hatásainak kiküszöbölésére tehát nem a kapcsolatok ma is gyakorta - egyes szocialista országokbeli szakemberek által - sürgetett szűkítése az alkalmas eszköz. Az ötvenes évek elzárkózásának hatása egyértelműen megmutatta, hogy a nyugati kultúra valóságos megismerésének hiánya éppen annak misztifikálására, fölértékelésére ösztönöz. A szocialista országok kulturális együttműködéséből hiányoznak az olyan mozzanatok, mint például egymás konyhájának, étkezési kultúrájának fokozott népszerűsítése, terjesztése, vagy a folklórelemeket hasznosító divatcikkek nyugat-európai terjesztése (erre a kelet-európai, főként az orosz népi motívumokat stilizáló divatcikkeknek lenne leginkább lehetőségük). Az utóbbit akadályozza a szocialista országok könnyűiparának viszonylag alacsony színvonala. A csomagolás, a vendéglátás kultúrájának nem kielégítő színvonala nagymértékben rontja árucikkeink versenyképességét, illetve csökkenti országaink turisztikai vonzerejét. A nemzeti-állami kulturális értékrendek illeszkedési mechanizmusa A kelet-nyugati kulturális kapcsolatokban az eltérő értékrendek illeszkedése bonyolult, mivel a különböző társadalmi rendszerű országok sok tekintetben polárisán ellentétes kulturális értékeket állítanak szembe egymással. (Például egy humanista tartalmú Menzel-filmnek nem alternatívája egy tucatáruként készülő nyugati bűnügyi film. E különböző kategóriák egyaránt létjogosultak, de egészen más kulturális szükségletet elégítenek ki.) A tőkés és a szocialista értékrendek összevetésekor a különbségek elsősorban nem kulturális, hanem gazdasági, technikai-technológiai téren mutatkoznak meg markánsabban. A kultúra és a gazdaság bonyolult kölcsönhatására jellemző, hogy sok tekintetben meglévő relatív elmaradottságunk nemcsak tőkehiányunkból fakad, hanem kulturális zavarainknak is következménye. Ha összehasonlítjuk egy kelet-közép-európai falu portáját egy NSZK-beli, hollandiai udvarral, akkor szembeszökő a különbség. A kulturális kapcsolatokban az eltérés, a különbözés jelentős mozgatórugó lehet, hiszen az emberi természet egyik alaptörvénye a másság megismerésének 23
